Akadálymentes nézet
| Vállaj | <<

 

Vállaj


Önkormányzat neve: Vállaj Község Önkormányzata
Önkormányzat címe: 4351. Vállaj, Szabadság tér 6.
Lakosság szám: 1006 fő
Belterület: 199 ha
Külterület: 2027 ha

Polgármester: Vilmos István
Alpolgármester: Dr. Becsky György
Jegyző: Lovász János

Önkormányzati képviselők:
Fácska Ottó
Rácz Róbert
Szegedi József
Dr. Becsky György
Dr. Gazdy Endre
Renn Antalné

A NÉMET önkormányzat összetétele:
Dr. Becskyné Sira Beatrix - SZATMÁRI NÉMETEK EGYESÜLETE
Galambos István Ferenc - SZATMÁRI NÉMETEK EGYESÜLETE
Szolomájer Zsuzsa - SZATMÁRI NÉMETEK EGYESÜLETE
Vilmos István - SZATMÁRI NÉMETEK EGYESÜLETE

A település története:
A település nevét illetõen nem ismert meggyõzõ magyarázat: talán személynévi eredetû, s a személynév a magyar váll községnek képzõs származéka.
A községet egyes források szerint a Gut-Keled nemzetség alapította, ez esetben a XII.század végén keletkezhetett, de elõször 1335-ben említik a Gut-Keled nembeliek birtokaként. Ekkor már temploma is volt. 1354-ben a nemzetség sásvári monostorához tartozott. Az ecsedi uradalom tartozékaként osztozott a Báthori-, majd Rákóczi-birtok sorsában.
1711 után II.Rákóczi Ferenc elkobzott birtokaként a kincstárra szállt, az egészet 1746-ban Károly Ferenc vette meg. Az új birtokos német telepesekkel népesítette be. Katolikus német temploma 1771-ben épült. 1749 januárjában már körülbelül negyven sváb gazda lakott a községben, míg magyar csak kilenc-tíz. A XVIII. századi német telepítésû község még a századforduló után is markánsan megõrizte kulturális elkülönültségét, de az asszimiláció erõteljesen megindult.
Hatékony parasztgazdaságaival gazdag, irigyelt településnek számított környezetében. 1945-ig a Károlyiak birtokában volt. A két világháború között határátkelõhely mûködött Vállaj és Csanálos között, a román-magyar határon.
A II. világháborút követõen Vállajról 214 fõt hurcoltak el „málenkij robotra”, közülük 44 fõ nem tért haza. A II. világháborúban összesen 105-en vesztették életüket.
A község határába olvadt be a mai napig határnévként ismert Bódvaj-Vállaj. Eredetileg a Kaplony nemzetség birtoka volt. 1329-ben talán falu is, de már 1431-ben elpusztult település, a Báthory család ez évben szerezte meg és ettõl kezdve Vállaj sorsát követte.
A község az 1860-as években közigazgatásilag a Nyíri, az 1870-es évektõl a Mátészalkai járáshoz tartozott. Az 1920-as évektõl a Csengeri, majd az 1940-es évek közepétõl ismét a Mátészalkai járáshoz került, késõbb Mátészalka városkörnyékének része lett. Az 1920-as években körjegyzõségi székhely, hozzátartozott Mérk. 1950-ben Mérk és Vállaj községeket egyesítették Mérkvállaj néven, ám 1955-ben ismét önálló községgé alakult. 1971-tõl nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Mérk, társközsége Tiborszállás volt. Jelenleg önálló.

Intézmények

„II. Rákóczi Ferenc” Nemzetiségi Általános Iskola és Művelődési Központ
4351. Vállaj, Szabadság tér 1-3.
Iskolaigazgató: Murvai Józsefné

Fogorvosi Rendelõ
4351 Vállaj, Szabadság tér 6.
06-(44)355-227
Fogorvos: Dr.Gariscsák Emese

Védõnõi Szolgálat
4351 Vállaj, Szabadság tér 1-3.
06-(44)554-014
Vezetõ:Majoros Jánosné védõnõ

Római Katolikus Plébánia
4351 Vállaj, Temetõ u. 10.
06-(44)355-238
Plébános: Dr.Mezei András

Háziorvosi Rendelõ
4351 Vállaj, Szabadság út 44.
06-(44)355-172
Háziorvos: Dr.Gazdy Endre

Postahivatal
4351 Vállaj, Szabadság u. 103.
06-(44)355-310

Csengersimai Határátkelõ Vállaji Kirendeltsége
4351 Vállaj,
HÖR: 06-44/554-101
VÁM: 06-44/554-505

Építészeti kulturális műemlékek:
A mai utcarendszer lényegében már a XVIII. században, a betelepítéskor kialakult. A római katolikus templom és a középületek a Fő utca tölcsérszerű kiszélesedésében helyezkednek el. Keresztcsűrös elrendezésű szalagtelkek a jellemzők. A falu már a század elején, elsősorban az 1903-as tűzvész után átépült. A közép és nagyparaszti gazdaság épülete, a csűr Vállajon a Fő utca és a Temető utca szinte minden telkén ma is megtalálható. A községben mintegy 100 csarnokos csűr áll. A helybeli kőműves mesterek sajátos eklektikus stílust  honosítottak meg, hatásuk a környező falvakban is észrevehető. A nagyméretű csűrkapukat fűrészelt mintákkal, legtöbbször piros-fehér-zöld festékkel díszítették.  A gazdasági épületek közül figyelemre méltóak még a favázas, zsilipelt deszkafalú nagy disznóólak.

Műemlékek
A Római Katolikus Templom, mely 1989-ben lett műemléknek nyilvánítva igazi jelképe a falunak, az akkor élők tehetségének. A templom egy homlokzati tornyos épület az eklektika jegyében, romantikus stílusban készült. Hatalmas belső terét igényes díszítő festés teszi még látványosabbá.

Helyi védettségű emlékek:
A helyi Önkormányzat által 2003-ban  védetté nyilvánított terület a csanálosi határátkelőhöz vezető út két oldalán terül el, közvetlenül az államhatár mentén. Az országút nyugati oldalán a 0286, a keleti oldalán pedig a 0126 helyrajzi számokat érinti. A viszonylag kis kiterjedésű területen vizes, gyepes és fás élőhelyek egyaránt előfordulnak, melyek számos faj megjelenését és fennmaradását teszik lehetővé. Ez magyarázza a viszonylagos fajgazdagságot is.

Rendezvények:
– minden év Pünkösd vasárnapján „Strudli-fesztivál”
– október 20-án „Szent Vendel napi búcsú”

Szálláslehetőségek:
-

Étkezési lehetőség:
-

Közlekedés:
A falu a tömegközlekedési eszközök közül csak autóbusszal érhető el Mátészalka-Vállaj, valamint Nyírbátor-Vállaj útvonalon.

Gazdaság:
Településünk mezőgazdasági jellegű település. Az itt élők túlnyomó többsége mezőgazdaságból él.
A vállalkozások az alábbi táblázatban foglalhatók össze:
Foglalkoztatók száma:
- ipar 1
- szolgáltatás 5
- kereskedelmi-vendéglátás 3
- közigazgatás-közszolgáltatás 1
- mezőgazdaság  5
Vállalkozók száma, ágazata:
- ipar 1
- szolgáltatás 7
- kereskedelmi-vendéglátás 8
- egyéb 3