Akadálymentes nézet
| Tiborszállás | <<

 

Tiborszállás


Önkormányzat neve: Tiborszállás Község Önkormányzata
Önkormányzat címe: 4353 Tiborszállás, Dózsa Gy. u. 17.
Lakosság szám: 1111 fő
Belterület: 84,5 ha
Külterület: 2467,2 ha

Polgármester: Csaholczi Gusztáv
Alpolgármester: Pituk István Gergely
Jegyző: Tóthné Dr. Nagy Anita

Önkormányzati képviselők:
Csécsi János
Hiripi Sándor
Pásztor Mihály István
Pituk Isván Gergely
Hadadiné Oláh Julianna
Pituk József

A település története:
Tiborszállást három tanyai településből, Tiborszállásból, Vadaskertből és Halmos-tanyából szervezték községgé 1955-ben, és kisebb mértékben Szalmavárosból is történt betelepülés. Mindhárom tanya a gróf Károlyiak birtokának a része volt. A mai falu a Tiborszállás nevű tanya helyén és környékén fekszik. A tanya az itt élők szerint valamikor az 1800-as évek végén keletkezett, amikor gróf Károlyi Tibor és családja erre a vidékre költözött. Tibor gróf leányát, annak unokatestvére, Károlyi Gyula vette el. Jelentős fejlődés az ő idejében következett be. A gróf, aki 1931. augusztus 21. – 1932. szeptember 21. között miniszterelnök is volt, itteni birtokán mintagazdaságot létesített: a Vadaskert, központjában a kastéllyal az erdő-és vadgazdálkodás területe volt, a Halmos-tanyán és a hozzátartozó földeken állattartással és földműveléssel foglalkoztak. Tiborszálláson is a földművelés volt a fő foglalkozási ág. Az itteni tanyaközpontban több épület állt: istálló, magtár, és más gazdasági épületek, valamint a gazdatiszti lak (jelenleg önkormányzati épület), iskola, stb. Az út két oldalán szétszórtan pedig  a cselédlakások helyezkedtek el. 1945-ig, illetve az 1950-es évek elejéig ilyen volt a település képe. A mai falu arculata 1952-ben kezdett formálódni: beépítették a telkeket, utcává rendezték a központi részt, új utcákat nyitottak. A község neve a latin Tiburtiusból származó magyar Tibor személynév és a szállás ’tanya, major’ összetételével alakult. A gróf Károlyi család egyik tagjáról, Tiborról (1843-1904) kapta a nevét.
A település határában van az elpusztult Szentmárton falu helye. Neve 1217-ben tűnik fel, amikor a sárvári monostor idevaló jobbágya, Gense, egy evidéki, cégényi embert vádolt lopással. A falu a Gutleked nemzetség ősi birtokai közé való. Sármonostora XII. századi alapítói kegyúri adományként egyházukhoz csatolták, lakói tehát már ekkor voltak. 1217-ben villának ’falu’-nak, majd prediumnak ’kis jobbágytelep’-nek nevezik. Sorsa a monostorral közös, annak pusztulása után a falu is pusztulni kezd. 1427-ben vannak még jobbágyai, de három elhagyott kőegyház mutatja a lakosság nagyméretű csökkenését. A XV. századtól a Báthori-birtokok nagy részével Szentmárton is Szabolcs vármegyéhez tartozott. Középkori lakói magyarok voltak. A falu Mérk és Fábiánháza között feküdt, állítólag az Ecsedi-láp nyelte el, a Szent Márton erdőben kis szigeten találták meg temploma romjait. Ma ez a terület Tiborszálláshoz tartozik.
A község közigazgatásilag korábban a mátészalkai járáshoz tartozott, jelenleg Mátészalka városkörnyékének a része. 1990-ig nagyközségi tanács társközsége, tanácsának székhelye Mérk, társközsége Vállaj volt. Napjainkban önálló és a Szatmári Többcélú Kistérségi társulás tagja.
A XIX. század majorsági, uradalmi gazdasági épületek közé vagy azok lebontásából nyert helyekre az elmúlt néhány évtizedben települt-telepített többutcás, egy gerincútra felfűzött és erről merőlegesen leágazott utcákkal tagolt község. Ezek az új utcák is előkertes beépítésűek és szalagtelkek övezik őket. A tagolt épületelrendezésű udvarok az új beépítések ellenére is a hagyományokhoz kötődnek, így soros elrendezésűek.
A községben három templom található: görög katolikus, római katolikus és református.
A természetet kedvelők ideális környezetet találnak a pihenésre, esetleg a letelepedésre. A lakosság összetételénél fogva csendes, békés, vendégszerető.

Intézmények

Polgármesteri Hiavatal
4353 Tiborszállás Dózsa Gy. u. 17.
Dr. Csehi Roland jegyző

Péchy László általános Iskola és Könyvtár
4353 Tiborszállás Dózsa Gy. u. 18.
Bíró Sándorné iskolaigazgató

Napköziotthonos Óvoda és Konyha
4353 Tiborszállás Petőfi S. u. 9.
Czelle Sándorné óvodavezető

Építészeti kulturális műemlékek:
-

Műemlékek
-

Helyi védettségű emlékek:
– Falumúzeum
– Községi Könyvtár
– Dohányszárító

Rendezvények:
– Augusztus 20. nemzeti és települési ünnep
– Gyermeknap

Szálláslehetőségek:
Vadaskerti Ifjúsági Tábor

Étkezési lehetőség:
– Napköziotthonos Óvoda és Konyha (munkanapokon) Tiborszállás, Dózsa Gy. u. 18. (44/355-488)
– Westend Kávézó Tiborszállás, Dózsa Gy. u. 19.

Közlekedés:
Tiborszállás a Szatmári-síkság déli részén, Nyíregyházától mintegy 70 km távolságra, a Kraszna partján található község. Nyírbátor és Mátészalka háromszögelésében helyezkedik el a határ mentén, mindkettőtől 20-25 km távolságban. Közúton Nyírbátor (4915. sz.) és Mátészalka (4918. sz.) irányából egyaránt Vállaj felé elindulva található a település 49138. számú alsórendű útra térve. Tömegközlekedési eszközzel közúton nem közelíthető meg közvetlenül. Tiborszálláson nemzetközi vasúti határátkelőhely működik, mert a területén áthalad a Mátészalka-Ágerdőmajor vasútvonal, melyen szomszédos országunk, Románia (egykor még Magyarországhoz tartozó) ma is zömében magyarok lakta településére, Nagykárolyba is eljuthatunk.

Gazdaság:
A községben szinte alig akad új munkahely, legnagyobb létszámot foglalkoztató az önkormányzat, ezt követi a fűrésztelep. Mivel nemcsak Tiborszálláson, hanem a környező településeken sem kínálkozik munkahely, így két lehetőségük van az itt élőknek. Az egyik, megoldás, ha valamilyen vállalkozást indítanak el, ehhez azonban nem kis mennyiségű induló tőkére van szükség. Tiborszálláson 2001-ben 21 működő vállalkozás volt, melyből 1 kft., 4 bt. és 16 egyéni vállalkozás. Egy másik lehetőség, hogy egy közeli városban keresnek munkát. Tiborszállásról Mátészalkára (vasúton 20 km), illetve Nyírbátorba (vasúton 40 km) járnak át minden nap dolgozni. Olyanok is vannak, kiknek állandó lakóhelyük Tiborszállás, de felmennek Pestre dolgozni, s csak hetente, kéthetente hétvégéken járnak haza a családjukhoz. A településen 50-60 munkanélküli van, amely a falu lakosságának 4-5 %-a, megyei szinten kedvező.