Akadálymentes nézet
| Őr | <<

 

Őr


Önkormányzat neve: Őr Község Önkormányzata
Önkormányzat címe: 4336 Őr Kossuth út 2.
Lakosság szám: 1507 fő
Belterület: 247 ha
Külterület: 531 ha

Polgármester: Hódi Miklós
Alpolgármester: Demjén Pál
Jegyző: Dr. Kapin Béla

Önkormányzati képviselők:
Mester László Sándor
Demjén Pál
Kovács Antalné
Dr. Szabó Éva Gabriella
Szabóné Kocsis Szilvia
Tóth Géza

Kisebbségi Önkormányzatok

A CIGÁNY önkormányzat összetétele:
Csiki Józsefné - LUNGO DROM
Horváth András- LUNGO DROM
Jóni Jánosné- LUNGO DROM
Kovács Zoltán- LUNGO DROM

A település története:
Éghajlata mérsékelten meleg, közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950, a középhőmérséklet 9,5 - 9,7 0C, a csapadék 610-630 mm. Az uralkodó szélirány az É-i, de jelentős a DNY-i és a DK-i aránya is. A település mellett található a 156 m magas, ún. Piros-hegy. Erdőtársulásaira akác, nemes nyárak jellemzőek, elvétve találkozhatunk fenyőtársulásokkal is. Sűrűbben előforduló lágyszárú faj a tőzegeper és a borzas imola. Talaja futó homok, kovárványos barna erdőtalaj és réti talajok.
     Őr az egykori gyepűőrök települése, tehát igen korai lehet. A közég nevével 1221-ben találkoztunk először: Euru, de települése korábbi, a X. századra tehető. Régi magyar településnév. A honfoglalás után megszervezett határvédelmi rendszer, a gyepű emléke maradt fenn a község nevében. Egykori lakói a gyepűvédők egyik csoportjához, az őrökhöz tartoztak, akiknek az volt a feladata, hogy kikémleljék az ellenség hadmozdulatait, s hírt adjanak róluk. A támadás feltartóztatása a lövőkre hárult (rájuk utalnak a Lövő falunevek). A község mai lakóinak egy része úgy tudja, hogy a falut az Őri család telepítette, nevét is e családról kapta.
     Őr első ismert tulajdonosa a Dersi család (1272-90). A XIV. század elején kisnemesi birtokosai voltak. A XIV. században Őrtelek (Ewrteluky) néven fordult elő, s itt a -telek utótag bizonyára romló, pusztuló állapotára utal. 1416-ban Zsigmond király Ónodi Czudar Benedeknek adományozta. Nem sokáig maradhatott a kezén, mert a XVI. Századtól a kisnemesi Őry és az azzal rokonságban álló Komoróczy családbeliek birtokában volt. A falu részben Szabolcs, részben Szatmár megyéhez tartozott. A XVII. Század birtokosai közt az Őryekkel rokon családokat találjuk, akik feleségük révén váltak itt birtokosokká. A XVIII. században földesurai Vay László és Komoróczy László voltak. A jobbágyfelszabadítás táján 712 lakos élt itt; földesurai a Vay, a Kölcsey, a Komoróczy és a Patay családok.
     Határban volt a középkorban az Erdő birtok, mely valószínűleg Hodász határába olvadhatott be. A másik középkori, aligha falu, csupán birtok: Jubánfölde, még 1419-ben is szerepelt. A falu határában középkori eredetű helynév - ma is él - Sige vagy Sigetelke. Névadója Tomaj fia Sige ispán, aki 1282-ben IV. Lászlótól a mérgesd nevű földet kapta.
     A község az 1860-as években közigazgatásilag a nyírbátori felső, a XX. Század elején a Nyírbátori, az 1920-as évektől a Nyírbaktai, 1945-től a Baktalórántházi, 1971-től a Mátészalkai járáshoz tartozott. Jelenleg Mátészalka városkörnyékének része. Az 1920-as évektől a Vajai körjegyzőség része, az 1940-es évektől önálló nagyközség. 1970-től nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Vaja, társközsége Rohod volt, majd az 1980-as évektől Nyírparasznya is a társközsége lett. Jelenleg önálló.

Intézmények;
BIBÓ ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA
4336 ŐR, ARANY J.UT 2.SZ.
IGAZGATÓ: SZENÁKI JÓZSEFNÉ  Tel.: 06 44 584-021

NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA
4336 ŐR, RÁKÓCZI ÚT 48 SZ.
VEZETŐ: GÖRÖG ISTVÁNNÉ   tel.: 06 44 386-180

Építészeti műemlékek:
Településszerkezeti szempontból most is két részre tagozódik a község, a két többutcás falurészt az északi szakaszán tölcsérszerűen kiteresedő, egyenesen vezetett Rákóczi utca kapcsolja össze. Előkertes utcái közül némelyik csak az egyik oldalon beépített; máshol a telkek tengelyei az útra nem merőlegesek, s így „fűrészfogas” rendszerű házsorok szegélyezik az utcákat. Szalagtelkei általában soros beépítésűek, de elvétve a kettősudvaros elrendezésre is találunk példát. Parasztudvaraira a tagolt épületrendezés a jellemző.
     Említést érdemel a Rákóczi u. 48.sz. alatt lévő volt Komoróczy-kúria, amelyben óvoda működik. Klasszicista stílusú, L alaprajzú, földszintes saroképület. A Rákóczi utca felé néző homlokzaton a bejáratot két páros, toszkán dór oszlop keretezi, míg a széleken egy-egy áll.
     Népi építészete: A sárral tapasztott és fehérre meszelt földfal a lakóházakra és a gazdasági épületekre is jellemző, de a szabadkémény már a századfordulótól általában égetett téglából készült. A tetők szarufásak, a régi épületek szalmával, ritkábban náddal fedettek. Általánosnak a szoba + pitvaros, füstházas konyha + szoba vagy kamra alaprajz tekinthető, de az ötosztatú ház sem ritka. A helyiségek földpadlósak; keresztgerendás mennyezetük felső deszkaborítású. A gazdasági épületek rendszerint a ház mögött sorakoznak és különállóan helyezkednek el. A legtöbb udvaron gémeskút áll.

Műemlékek
Őrnek, ennek a kis nyíri községnek is van látnivalója. A település szélén található a református templom. A falu középkori temploma és papja szerepel az 1332-36-i pápai tizedjegyzékben. Az 1979-80.évi teljes külső-belső renoválás idején derült ki, hogy a jelenlegi templom északi falának egy része a hozzá tartozó támpillérrel együtt a XIII. századból való. A jelenlegi templom mai formájában 1800-1803 között épült fel, a régi templomból épült ki torony nélkül; mellette állt a régi fatorony. Az építés mestere egy nagykárolyi kőműves volt, ácsmestere Szabó István, asztalosok Lakatos György és Jakab. A templom nyugati homlokzata elé 1819-20-ban tornyot építettek, díszes bádogsisakja 1894-ből való. A korábbi fatorony 1820-ig állt. Harangjai 1675-ből és 1775-ből valók. A 9x18 méteres belső térben 1802. július 17-én készült el az egyszínűre mázolt kazetta jellegű sík deszkamennyezet. A belső berendezés eredeti, egyidős a templommal. A szószék falazott,  két karzat fából készült és a templomban 310 ülőhely van. Orgonáját Andresz György építette 1910-ben nyolc változattal. A késő barokk stílusú templom műemlék jellegű.

Helyi védettségű emlékek:
A község határában fekszik a vajai ősláp , amely mintegy 75 hektár nagyságu tó, igen kedvelt horgászhely. A tó igen gazdag állat és növényvilággal rendelkezik, számos növény Európában egyedüli. Egyik érdekes látványa az uszóláp, mely a szél hatására a tavon ide oda vándorol.  Bizonyára kevesen tudják, hogy a Vajai tó a híres horgászparadicsom túlnyomórészt Őri, területe 60 ha. melyből 35 ha. az őri,  15. vajai és 10 ha. a Kántorjánosi gazdák tulajdona volt.
Ma a tó természetvédelmi terület, tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Vízügyi Igazgatóság és hasznosítója a Mátészalkai Horgász Egyesület. Kikapcsolódásra, pihenésre tudnám ajánlani.
Éghajlata mérsékelten meleg, közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950, a középhőmérséklet 9,5 - 9,7 0C, a csapadék 610-630 mm. Az uralkodó szélirány az É-i, de jelentős a DNY-i és a DK-i aránya is.
A település mellett található a 156 m magas, ún. Piros-hegy. Erdőtársulásaira akác, - melyet előszerettel látogatnak az ország minden részéből érkező méhészek , - nemes nyárak jellemzőek, elvétve találkozhatunk fenyőtársulásokkal is. Sűrűbben előforduló lágyszárú faj a tőzegeper és a borzas imola. Talaja futó homok, kovárványos barna erdőtalaj és réti talajok.

Rendezvények:
– Falunap
– Gyermeknap
– Iskolai óvodai Farsang
– Jótékonysági Bál
– Borverseny.

SzálláslehetőségekÉtkezési lehetőség

Közlekedés:
Őr az Északkelet-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 48 km távolságra található település. Jól megközelíthető a 49-es úton, a legközelebbi vasútállomás a szomszédos Vaján, a Nyíregyháza - Vásárosnamény vasútvonalon található.

Gazdaság:
A szövetkezet 1991-ben felszámolásra került, telephelyén 8 gazdasági társaság alakult, 100 fő részére biztosítanak helyben munkalehetőséget. Legjelentősebbek: STARK Kft., SZÁRNYASKER Kft., REDIMPEX Kft. A nyilvántartott egyéni vállalkozók száma 53, közülük 25 szolgáltató, 15 kereskedelmi tevékenységével segíti a lakosság ellátását, 19 mezőgazdasági jellegű vállalkozás, s mindössze 2 végez ipari termelést.
A lakosság kiskereskedelmi ellátását 13 bolt, közülük 7 élelmiszerbolt biztosítja. A vendéglátó egységek száma 6.
     A regisztrált munkanélküliek száma 131 fő, ebből jövedelempótló támogatásban részesül 60 fő, a munkanélküliségi ráta 9,5%-os. Az állást nem találók nagy része képzetlen és több a férfi, mint a nő.
     A község rendelkezik településtérképpel, általános rendezési és vagyongazdálkodási tervvel, valamint helyi gazdaságfejlesztési koncepcióval. A jövő időszak tervei között szerepel a teljes infrastruktúra kiépítése, új építési telek, illetve ipari parkok, vállalkozásra alkalmas közművesített telkek kialakítása, a népesség csökkenésének megállítása, a település népességmegtartó képességének növelése.