Akadálymentes nézet
| Ópályi | <<

 

Ópályi

Önkormányzat neve: Ópályi
Önkormányzat címe: 4821 Ópályi, Rajk L u. 4.
Lakosságszám: 3077 fő
Belterület:
Külterület: 2672 ha

Polgármester: Erdélyi Miklós
Alpolgármesterek: Buzsik István, Dr. Széll Ferenc Csabáné
Körjegyző: Gergely Lajos

Önkormányzati képviselők:
Buzsik István
Máté Béla
Dr. Széll Ferenc Csabáné
Balogh Ádám Péter
Toronyi Béla
Havasi Gusztáv János

Kisebbségi Önkormányzatok

A CIGÁNY önkormányzat összetétele:
Máté Béla - LUNGO DROM
Petrohai János - LUNGO DROM
Varga Gyula Picur - LUNGO DROM
Máté Sándor - MCF FÓRUM

A település története:

Ópályit 1294-ben említi először írásban III. András Ítéletlevele. A település már a honfoglalás előtt is lakott volt ezt igazolják azok a leletek , melyeket a Jósa András Múzeumban őriznek. A település neve a latin Paul-ból származik a Pauli alakból ( Pálé , Pál birtoka ). A falu lakói az évszázadok során sokat szenvedtek a tatárdúlástól, majd járványok tizedelték lakóit. Szlovák, Ruszin betelepülés is történt mint azt a ma használatos személynevek is igazolják. A század elején jelentős zsidólakosság élt, napjainkban a cigány kisebbséghez tartozók száma, ill. aránya van emelkedőben.
A falu késői fejlődésére mindenképen hatással van a térség kulturális és gazdasági központja Mátészalka. Infrastrukturális szempontból az ország élmezőnyébe tartozik Ópályi. A 90-es évek előtt szilárdburkolatú utak épültek és vezetékes ivóvízhálózat. A 90-es évek után a fejlődés felgyorsult, előbb a telefonhálózat , majd 1993-ban a gázhálózat, 1995-ben szennyvízhálózat valósult meg. Az utóbbi években felújításra került a Nyírparasznyi út benne a Széchenyi utca, amely 6 méter széles aszfaltburkolatot kapott, a Kraszna híd , a Vasútállomás peronja. 2000-ben a régi Görög-katolikus temetőből kialakítottuk a Millenniumi Emlékparkot, megkezdtük az iskola bővítését 10 tanteremmel konyhával és ebédlővel. 2001-ben az évek óta beázó iskola tetőfelújítására került sor megyei vis maior támogatásból, egy utcánk az árvízi védekezés során károsodást szenvedett ennek felújítása megtörtént. Felújítottuk a labdarugó pálya gyepszőnyegét. 2000-ben bevezettük a rendszeres szemétszállítást. Megkezdtük községünk közterületeinek, köztereinek parkosítását, virágosítását. Pályázat útján sikerült egy traktort tolólappal, és a hozzátartozó munkagépeket megszerezni. A fejlesztésekhez szükséges támogatásokat pályázat útján vagy a Megyei Területfejlesztési Tanács, vagy a Megyei Munkaügyi Központ, vagy az OFA, vagy a Kormány biztosította , amihez a saját erőt minden esetben hozzá kellett tenni. Sajnos nem fejlődtek még ki olyan vállalkozások Ópályiban, melyek a foglalkoztatás gondját meg tudnák oldani. Legjelentősebb foglalkoztató az önkormányzat és intézményei, emellett kisebb 1-2 személyes családi vállalkozások működnek. Jelentős számú dolgozó kap munkalehetőséget Mátészalka üzemeiben.
A Cigány Kisebbség jelentős kihatással van a település életének minden területére negatív értelemben. A kisebbség felemeléséért is megpróbálunk tenni, lakás felújítási program keretében felújítottunk több mint 40 lakást, telkeket alakítottunk ki, megoldottuk a belvízelvezetést lakóterületükön, több mint 600 méter járdát építettünk, beindítottuk a felnőtt képzést a 7. és 8. osztály elvégzésére, az óvodában új csoportot indítottunk részükre, az iskolában felzárkóztató foglalkozásokon vesznek részt. Megfigyelhető, hogy az utóbbi időben többen vásároltak Ópályiban lakást, ennek valószínű oka, a település magas színtű társadalmi élete. Az utóbbi években bevezettük az Általános Iskolában az alapfokú művészeti oktatást , az úszásoktatást. Aktív sportélet folyik , megyei II. osztályú felnőtt és ifjúsági csapat , serdülő és utánpótlás csapat, és az Ópályi Öregfiúk rendszeres játszanak bajnokságban. A női és férfi kézilabda csapatunk megyei I. osztályban szerepel.
A Görög-katolikus , Római katolikus és Református egyház ad lehetőséget a lakosok hitéletének gyakorlására. Az Ópályiak Baráti Köre évek óta kiemelkedő rendezvényekkel szolgálja ki a település, és a környék lakóit. Az Ópályiak Világtalálkozói, Majálisok, Arató Ünnepek színesítik a falu életét. 1995-óta jelenik meg az Ópályi Hírlap a Baráti Kör gondozásában. Mazsorett csoportot, modern tánccsoportot , néptánccsoportot hoztunk létre. Megalakítottuk a Cinkés Zenekart. Ezek a csoportok évek óta sikerrel szerepelnek megyei és környékbeli rendezvényeken, Ki Mit Tudokon. Pályázat útján sikerült létrehozni községünk információs központját a TELEHÁZ-at.

Az Ópályiakért Alapítvány az Ópályi Általános Iskola Tanulóiért Közalapítvány segíti a falu rászoruló , ill. arra érdemes lakóit. Létrehoztuk a Jókai Mór Általános Művelődési Központot, integrálva a faluban folyó oktató- nevelő munkát a közművelődési feladatokat, és az idősekről való gondoskodást. Költségvetésünk majdnem 30 %-kát teszi ki a 69 millió Ft-os éves segélykeret. Nem feledkezünk meg a továbbtanulókról sem 45 fiatalt támogatunk a Bursa Hungarica pályázat keretében bár tudjuk azt, hogy nagyrészük nem fog visszatérni a diploma megszerzése után a faluba.
A község lakói javarészt dolgos emberek egyre kevesebben élnek mezőgazdaságból származó jövedelemből de bizakodunk, hogy a jövőben is mindenki megtalálja a megélhetését a faluban.

Intézmények:
Jókai Mór ÁMK
4821 Ópályi, Rajk L. u . 16/a
Svéda István

Rendezvények:
- farsang
- megemlékezések
- aratófesztivál

Építészeti, kulturális emlékek:
Ópályi jellege: A Nyírség és az Ecsedi-láp határán fekvő útifalu, a XVIII. század közepén jórészt újratelepült, hosszanti orsós és keresztutcás elrendezésű. Valamennyi utcája előkertes beépítésű. Keskeny, de igen mély szalagtelkein az épületek soros vagy kétsoros elrendezésűek.
A lakóházak korábban földfalasak, szoba + pitvaros, szabadkéményes konyha, illetve szoba + füstházas pitvar + szoba alaprajzúak voltak: szarufás, mindkét végén kontyolt tetejüket nád fedte. A régi tüzelőberendezés megszűnte után az alaprajz és a tetőidom is módosult: a pitvar ettől kezdve egyterű, osztatlan, a kétablakos utcai homlokzat pedig oromfalas vagy kontyolt nyeregtetős lett. Az építéshez azonban ekkor is, sőt még ma is sárföldet használnak, de a korábbi karóvázas vagy sövényfal helyett most már vert-vagy vályogfal készül. A fehérre meszelt sima sártapasztás helyett a rangosabb épületeket vakolatdíszítésekkel gazdagították, tetőhéjaláshoz pedig cserepet, később palát használtak.
Református temploma középkori eredetű, talán az említett Szent Miklós kápolnából alakították át.
Az egyház és a templom történetéről nincsenek ismereteink. De mint a szomszédos helységeket, úgy ezt is elérte a XVI. században a reformáció, s a templomról először 1617-től hallani azt, hogy református és benne istentisztelet folyik. A templom renoválásainak ideje: 1628, 1787, 1872, 1930, 1970-1972. Jellege szerint kisebb mesterséges dombon álló, keletelt, homlokzati tornyos, négyszög szentélyű templom. Az orgonát Váradi Miklós építette 1941-ben hat változattal. A templomban 280 ülőhely van. Az épület műemlék jellegű. A görög katolikus templom 1778-ban épült fából, 1786-ban belső berendezése még hiányzott. 1760-ban már állt a plébánia és 1782-tő gr. Hallerék telkén az iskola. Jellegét tekintve utcasorban, kisebb mesterséges dombon álló, keletelt homlokzati tornyos félköríves szentélyzáródású barokk templom. A környék egyik legszebb ikonosztázzal rendelkező műemlék temploma. A templom teljes padlócseréje, belső padozatcseréje, festése és a szentképtartó restaurálása az utóbbi időben történt meg.