Akadálymentes nézet
| Ökörítófülpös | <<

 

Ökörítófülpös


Önkormányzat neve: Ököritófülpös Nagyközség Önkormányzata
Önkormányzat címe: 4755 Ököritófülpös Kossuth utca 108.
Lakosság szám: 1908 fő
Belterület: 332 ha
Külterület: 3011 ha

Polgármester: Szabó Béla
Alpolgármester: Szécsi Bálint
Körjegyző: Hopka Ildikó

Önkormányzati képviselők:
Kiss László
Szécsi Bálint
Tarcali Gyuláné
Kukucskáné Laboncz Márta
Mezőssy Gyöngyi
Kajus László

Kisebbségi Önkormányzatok

A CIGÁNY önkormányzat összetétele:
Geréné Mona Klára - LUNGO DROM
Eötvös Norbert - RMMSZ
Farkas András - RMMSZ
Varga Zsigmond - RMMSZ

A település története:
A település Szatmárököritó és Fülpös 1950-ben történt egyesítése után kapta az Ököritófülpös nevet. Ököritó neve határrész nevéből vált településnévvé. Eredetileg olyan helyet jelölt, ahol az ökröket itatják.. A község neve 1181-ben a cégényi monostor határjárása során tűnik fel. Ekkor még nem település csak Tyukod határának része. A falu XIII. században keletkezett Kölcseyek telepítő akciójának eredményeként. 1344-ben a hűtlenségbe esett Kölcsey Máté fia Dénes fiainak Károly Róbert e birtokot is visszaadta. A XIV. században a  falunak egy melléktelepülése is lett, s a kettőt Alsó és Felső, később Ó és Új jelzőkkel különitették el. Nem sokkal ezután mindkettő a Domahidi családhoz került, majd hosszas pereskedés útán a XV-XVI. Században végül családé is maradt. Ököritó az eredeti település nem sokkal élte túl a birtokos változást, 1373-tól népességétől és lakosságától elhagyott birtokot említik a testvérfalu mellett. .pusztulásával elmaradtak a megkülönböztető jelzők az Ököritó név elől. 1399-ben a Domahidioak melett a Csaholyi-birtokkomplexumhoz tartozott. 1423-ban a Báthori család is kapott egy részt benne. 1449-ben a Domahidiakat új királyi adomány erősítette meg itteni birtokukban.  1580-ban zálogba kapta Báthori Miklós, s a szinéri uradalomhoz csatolta. Később többen szereztek benne részbirtokot. A XVIII. Század végén és XIX. Század első felében számos szatmári középnemesi család között oszlott meg:ezek között jelentékenyebb a Szuhányi, az Ilosvay, a Kállay és a Becsky családok voltak. 1850 táján 900 lakosa volt. 1945 előtt báró Uray, Kende és Németh családok a fő birtokosai.  Az Ecsedi láp szélére épült falu sokat szenvedett a Szamos Kraszna árvizeitől. Az árvíz legutóbb 1970. május 14.-én öntötte el a települést.  Az 1911-13- évi névtárak szerint 1641 református és 223 más vallású lakója volt. 1908-1950 között a település hivatalos neve Szatmárököritó volt. Ököritó határába olvadt Mácsa falú. Neve 1181-ben a cégényi monostor birtokainak határjárása során tűnik fel. A XIV. században mint lakott helyet kapta a Domahidi család, de 1399-ben Csaholyi Dénes elfoglalta és lakóit kocsordi és győrteleki birtokára telepítette át. 1423-ban és 1469-ben már pusztaként említik, ám később sem népesült be. A hagyomány szerint az ellenséges hadjárások idején az ököritatók ide menekültek.
A Fülpös helynév személyi eredetű. Az egyházi latin Philippus személynévből fejlődött ki a község mai névalakja. Helynévként 1181-ben a cégényi monostor határjárásánál említik először. Középkori gazdája a Fülpösiek kisbirtokosok, akiknek elég egységesen maradt, szét nem aprózódó és jobbágyokkal is jól ellátott családjuk volt, amely feltehetőleg rokoni kapcsolatban állt a Kölcsey nemzettséggel. A Fülpösiek mellett mások is szereztek részbirtokot benne, így 1427-ben a Báthoriak, 1590-ben Tardi Vörös Orbán. 1525-ben és 1575-beneredeti gazdái új királyi adományt kaptak itteni javaikra. A XVII. Században a Peley, Uray, és Kende családoknak is volt itt birtokuk. A XVII. Századtól a XIX. Század első feléig az Ilosvay, Tolnay és Losonczy családoké, később nincsenek jelentősebb birtokosai. A falu egy része még a XVIII. Században is lakatlan lehetett. A XIX. Század közepén jellegzetes kisnemesi falu volt 266 lakossal. Fülpös határában feküdt a XV. Században Farnas földje. Az 1911-13. évi névtárak szerint 327 református és 87 más vallású lakója volt.
Ököritó az 1860-as években közigazgatásilag a Krasznaközi, az 1870-es évektől a Csengeri, majd a Mátészalkai járáshoz tartozott. Az 1920-as években körjegyzőségi székhely volt, hozzá tartozott Rápolt. Az 1940-es évek közepén körjegyzőségének része volt Rápolton kívül Fülpös is. Fülpös az 1860-as években közigazgatásilag a Szamosközi, az 1870-es években a Fejérgyarmati I., a XX. Század elején a Fehérgyarmati majd a Mátészalkai járáshoz tartozott. Az 1920-as években a Matolcsi körjegyzőséghez, az 1940-es évek közepén a Szatmárököritói körjegyzőséghez sorolták Rápolttal együtt. 1950-ben a Szatmárököritó ideiglenes néven egyesítették. 1951-től a település végleges neve Ököritófülpös. Ököritófülpös 1969-től közös községi tanács székhelye, társközsége Rápolt volt. 1982-től nagyközség, tanácsához csatolva Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Rápolt, Győrtelek. Jelenleg Mátészalka városkörnyékének része, körjegyzőségi székhely, hozzátartozik Rápolt.

Intézmények

Németh Lili Általános Iskola
4755 Ököritófülpös Kossuth utca 57/a. 44/357-108
igazgató Szécsi Zsigmondné

Napköziotthonos Óvoda
4755 Ököritófülpös Kossuth utca 72. 44/357-009
óvodavezető: Kukucskáné Laboncz Márta

Anya és gyermekvédelem
4755 Ököritófülpös Kossuth utca 111.
vetető: Husztiné Nagy Anikó védőnő 44/557-014

Háziorvosi rendelő
4755 Ököritófülpös Kossuth utca 111.
háziorvos Dr. Földi Imre 44/557-018

Fogorvosi rendelő
4755 Ököritófülpös Kossuth utca 111.
fogorvos: Dr. Szabó Péter 44/357-565

Idősek Klubja
4755 Ököritófülpös Kossuth utca 30.
vezető: Rozsi Lajosné

Polgármesteri Hivatal
4755 Ököritófülpös Kossuth utca 108. 44/557-500

Művelődési Ház
4755 Ököritófülpös Kossuth utca 118.

Ifjúsági Ház és Könyvtá
4755 Ököritófülpös Kossuth utca 111.
vezető Nagy Zoltánné

Építészeti műemlékek:

Helyi védettségű emlékek:
Református Templom 2db (Fülpös, Ököritó)
Református parókia

Rendezvények:
Falunap 2007. augusztus 11.

Szálláslehetőségek:
START Rehabilitációs Vállalat

Étkezési lehetőség

Közlekedés:
autóbusz tömegközlekedés, vasúti közlekedés, 49. számú főút közúton

Gazdaság:
A település iparral nem rendelkezik. A lakosság nagy része mezőgazdaságból él, jelentős számú munkanélküli él a településen. A településen több kereskedelmi egység, presszó van illetve iparos vállalkozók. Infrastruktúráját tekintve a településen víz, gáz, telefon hálózat van kiépítve. A helyi közutak 85 %-a portalanított. Jelenleg épül a kábel tv hálózat és település határában egy szennyvíztisztító.