Akadálymentes nézet
| Nyírparasznya | <<

 

Nyírparasznya


Önkormányzat neve: Nyírparasznya Község Önkormányzat
Önkormányzat címe: 4822 Nyírparasznya, Szabadság u. 23.
Lakosság szám: 997 fő
Belterület: 126.3236 m2
Külterület: 1312.4850 m2

Polgármester: Szabó János
Alpolgármester: Szabó Irén
Körjegyző: Gergely Lajos

Önkormányzati képviselők:
Jurkinya Miklósné
Nagy József
Szabó Irén
Petőh László

Kisebbségi Önkormányzatok

A CIGÁNY önkormányzat összetétele:
Dudics Bertalan - LUNGO DROM
Dudics Bertalan Ifjabb - LUNGO DROM
Dudics Bertalanné - LUNGO DROM
Takács Lászlóné - LUNGO DROM

A település története:
A település a Nyírség délkeleti részén, a szabályozatlan folyók és a dombvidék találkozásánál - a védelem szempontjából igen alkalmas helyen - alakult ki. Ásatási leletek bizonyítják, hogy már a bronzkorban is éltek itt embercsoportok. Laktak itt kelták, szannaták, avarok, majd szlávok. Őket találták itt, 1100 évvel ezelőtt, a honfoglaló magyarok. Kik a kedvező adottságokat látva, éppen ezen a vidéken települtek le a legsűrűbben.
Az első írásos dokumentum 1367-ben említi Parasznyát, mint a Káta nemzetség-beli Csaholy család tulajdonát. E család birtokának központja – az Ecsedi láp szélén fekvő - mai Nyírcsaholy volt. A levéltári adatok szerint itt 1277-ben már monostort is alapított ez a család. Birtokukat egyre gyarapították, így szerezve meg - többek között - Parasznyát is. Különböző pereskedések következtében, többször is gazdát cserélt ez a terület, de előbb- utóbb, a Csaholyi család mindig visszakerült ide. Olyannyira, hogy Csaholyi Imrének fia nem lévén, lányai - fiúsítást nyerve - kapják meg az uradalmat.
Századunk elején, vásárlással, örökléssel és nem utolsó sorban ajándékozással (egyházaknak, vitézeknek, stb.) ismét osztódik a földterület és egyre több birokos lesz a község határában. A legnagyobb birtokos, mintegy 150 holdjával Nagy Miklós volt. Egyetlen gyermeke, Terézia - utódja nem lévén, végrendeletileg - Lakatos György fiatal kántortanítónak hagyta. Azzal a kikötéssel, hogy a család nevét tovább örökítendő, Nagy Györgyre változtatja nevét. Ő lett így az új tulajdonos, egészen az 1945-ös földosztásig.
A község elnevezése szláv eredetre vall. A többféle elemzésből talán a legvalószínűbb, a szláv 'proso', "prosnja" köles jelentésű szóból származtatni.
A köles ugyanis - mint igénytelen növény - mind a mai napig gyakori e térségben. (Szlovákiában a Prosné, Legyelországban a Prosna helyneveket is hasonlóképpen magyarázzák.)
Hazánkban Miskolctól északra is található egy Parasznya nevű település, ez a község - az első világháború előtti névrendezéskor - éppen a megkülönböztetés miatt - kapta a Nyír-előnevet.
A szláv-magyar együttélés bizonyítékai, a ma is meglévő szláv eredetű és hangzású családnevek: Jurkinya, Kemenyiczki, Krajnyik, Milka, Pituk. A Drabik név, a XVII. században történt betelepítéskor idekerült lengyel családok sajátja. (Az Ópusztaszeren látható Feszty-körkép felújításában, öt Drabik nevű lengyel restaurátor is részt vett, nevüket az előcsarnokban, 1995-től, márványtábla örökíti meg.) Az egyház anyakönyvei, 1786-tól maradtak meg folyamatosan mindmáig, igen sok érdekes bejegyzést is tartalmazva.
A honfoglaláskor, az itt talált szlávok, bizánci szertartásúak voltak, mint máshol is a Kárpát-medence keleti részein. Ezt a keresztény vallást vették át - Géza fejedelem idején - a magyarok is, A reformáció - erdélyi hatásra - itt is hamar elterjedt. Később a földesurak hovatartozása szerint változott a lakosság vallása is.
A XVII. századtól azonban, már nem történtek ilyen változások. Kialakult a - hozzávetőleg ma is meglévő - vallási arány (60 % görög katolikus, 30 % református, 10 % római katolikus). A II- világháborúig 4-5 izraelita család is élt a községben.
A szájhagyomány szerint, a mai református templom helyén, állt már egy régi templom, melyet hol a katolikusok, hol a reformátusok használtak. A mai épület 1785-ben épült fel, de tornyát csak a múlt század végén készítették el (1. kép)
A görög katolikusoknak már a XVII. században volt egy fatemplomuk, de a lelkészséget csak 1764-ben alapították. A fatemplom leégett, ennek helyére építették 1796-tól a mai kőtemplomot, melyet 1807-ben szenteltek fel.
ikonosztázíont (3. kép) - képállványt - a Honfoglalás 1000. évfordulójára, 1896-ban faragták, festették és aranyoztattak a máramarosi Felsővisón.
A község lakossága a mezőgazdaságból él. A föld igen gyengén termő volt, így a század közepéig a háromváltásos gazdálkodás folyt.
Az ötvenes évek végén megkezdődtek az almatelepítések. Kitűnt, hogy az egyébként gyengén termő homok, igen jóízű almával hálálja meg a befektetett munkát.
Ugyancsak az ötvenes évek végén, országos mozgalom indult, hogy minden község kapjon köves - úti összeköttetést a világgal. Mivel Nyírparasznyáról csak földutak vezettek a szomszédos községekbe, ide is indokolt volt a szilárd burkolatú út..
Az Összevonások ezt a községet sem kerülték el. Mivel a kövesút Opályi felé vezetett, nem a régi Nagydobossal, hanem Ópályival történt az összevonás, így alkotva egy közös tanácsot (1969). A termelőszövetkezetet viszont Vajával vonták össze. Mezőgazdasági támogatásból erre is megépült a kövesút. Ennek következtében az addig zsákutca jellegű településen már átmenő forgalom is van. A termelőszövetkezet Vajához való csatolása, indokolttá tette, hogy közigazgatásilag is Vaja legyen a központ. 1979-ben ezért Vajához társult Nyírparasznya. Ez 1990-ig tartott, amikor ismét önállóvá vált a település.
A község kereskedelmi ellátottsága jó. 1945-ben még a Hangya szövetkezet működött, mely a következő évben Földművesszövetkezetté alakult át, hol mozi-gépház is volt már. Ez lehetővé tette a rendszeres filmvetítést is.
Emberemlékezet óta kiemelkedően jó a község sportélete. A pedagógusok, a községi vezetők, ezért szorgalmazták egy szép sporttelep kialakítását, mely sok társadalmi munkával, a község és a termelőszövetkezet anyagi támogatásával meg is épült.
A bemutatkozás Ivancsó Dénes tanár úr dolgozata alapján, hozzájárulásával készült, melyet ez úton is köszönünk neki.

Intézmények;

Őszirózsa Öregek Napközi Otthona
4822 Nyírparasznya, Szabadság u. 30.,

Alapfokú Általános és Művészeti Iskola
4822 Nyírparasznya, Rákóczi u. 86-88.,

Napközi Otthonos Óvoda
4822 Nyírparasznya, Rákóczi u. 86-88.

Polgármesteri Hivatal
4822 Nyírparasznya, Szabadság u. 23.

Építészeti műemlékek:
Református Templom
4822, Nyírparasznya, Rákóczi u. 89.

Katólikus Templom
4822 Nyírparasznya, Rákóczi u. 69.

Helyi védettségű emlékek:
Tájház
II. világháborús műemlék

Rendezvények:
– falunap a nyár végén
– különböző helyi rendezvények
– karácsonyi koncert
– nemzeti ünnepségek

Szálláslehetőségek:
nincs

Étkezési lehetőség:
általános iskola konyháján

Közlekedés:
A település egésze el van látva útburkolattal, műútról a 49. számú útról közelíthető meg. Legközelebbi város Mátészalka, ami kb. 10-15 perc távolság autóval. Mátészalka várossal autóbusz közlekedéssel is van kapcsolat. Vasúti megközelítés nincs.

Gazdaság:
A településen nagyobb cég, ami munkát adhat nincs. Az itt élő emberek között van családi gazdálkodó, mg-i vállalkozó, fodrász, festő, árufuvarozó, sírkő-műkőkészítő. A településen található: 3 vegyesbolt, 2 presszó, fodrász. Sokan mezőgazdasággal foglalkoznak vagy jövedelmüket azzal egészítik ki.