Akadálymentes nézet
| Nyírmeggyes | <<

 

Nyírmeggyes


Önkormányzat neve: Nyírmeggyes Község Polgármesteri Hivatal
Önkormányzat címe: 4722 Nyírmeggyes, Petőfi Sándor u. 6.
Lakosság szám: 2737 fő
Belterület: 
Külterület: 2879 ha

Polgármester: Erstey Géza Péter
Alpolgármester: Dr. Gergely Miklós
Jegyző: Dr. Papik Tamás

Önkormányzati képviselők:
Éles Gábor
Dr. Gergely Miklós
Kádár Zoltánné
Rácz Ferenc
Szondi Ernőné
Vámosi Béla

A település története:
A település neve a meggy növénynév –s képzős származéka. A hajdani Meggyestelek névben a „telek” utótag a település elpusztult állapotára utal. A Nyír – előtag a Nyírség tájegységre vonatkozik, egyben megkülönbözteti a községet más, hasonló nevű településektől. A község 1272-ben Hetény (ma Hodász) határjárása során tűnik fel (Medyes), és valószínűleg nem sokkal korábbi ennél az időnél. Szent László kultusza miatt királyi telepítésre lehet gondolni. A XIV. század elején a Tövisek Közép-Szolnokból származó családjának birtokában volt. 1337-ben egy idevaló nemesnek a nevében szerepel, aki a Nagymihályi családdal pereskedett. 1340-ben Tövisi István itteni birtokrészét Csaholyi Péter fiának, Jánosnak átadta. 1348-ban, mint Tövisi nemesek birtokát Kántor Bereck pusztította, ezért 1354-ben már csak telekhelynek nevezték. 1383-ban, Tövisi Jakab halála után a Csaholyiaké lett, 1547-ben a család két nő tagját, Csaholyi Annát és Katalint iktatták itt birtokba. A XVI. Században földesurak benne a Báthoriak is. A XVII. Század elejétől a XIX. Század derekáig a gróf Teleki, Uray, Újhelyi, Korda és Bay családok tulajdonában volt. Lakossága a középkorban magyar volt, a XIX. században kisebb számú idegen (rután, zsidó) népelemeket jeleznek a források.
Századunk első évtizedben Ilosvay Aladár és Bálint, Vályi Jánosné, a két világháború között pedig Ilosvay Aladár és Tihamér, Péchy László, Madarasssy István voltak fő birtokosai. A községben, ebben az időben több mint 2100 lélek élt. A lakosság fő foglalkozása az őstermelés volt. Az 1911-1913 évi névtárak szerint 1.399 református és 310 más vallású lakó élt itt. 1929-ben bevezették a villanyvilágítást a településre.
Határába olvadt Tárkány falu, melynek neve 1325-ben tűnik fel. A község határában keresendő Radalf falu helye is, nevével 1272-ben Hodász határjárása során lehetett először találkozni. 1279-ben már kialakult falu volt, pusztulása a középkorban kezdődött és a XV. század eleje után nincs róla több adat. Nyírmeggyes határában keresendő Cserepes helye is, mely 1337-ben tűnt fel a kisnemesi Kántor család kezén. A község az 1860-as években közigazgatásilag a Nyuri, az 1870-es évektől a Mátészalkai járáshoz tartozott. Jelenleg Mátészalka városkörnyékének része. Az 1920-as években körjegyzőségi székhely volt, hozzátartozott Gebe. 1990-ig önálló községi tanácsú település volt. Jelenleg önálló község. Az 1998-as helyhatósági választásokon független polgármestert választottak, a 9 fős testület tagjai közül 9 fő független.
A Nyírség keleti határán, középmagasságban fekszik. Az eredeti keresztutcás, nagybeltelkes településszerkezet nyomait megőrző, jelenleg többutcás község. A középkortól kezdve a falu központja négy utca kereszteződési pontján helyezkedik el, s itt áll gótikus eredetű református templom is. Hagyományos beépítésű többi utcája a szomszédos községek felé vezető utak mentén alakult ki. Az ezekből leágazó rövid és görbe utcák a „gödrök” és az un. „Gebevég” beépítésének eredményei. Utcái előkertes beépítésűek. Szalagtelkeire a soros elrendezés a jellemző. A parasztudvarok épületei funkciójuknak megfelelően tagoltak.

Intézmények

Arany János Általános Művelődési Központ Általános Iskolája
Vezető: Varga István
Címe: 4722 Nyírmeggyes, Petőfi u. 6
Tel: 06 44 409-800

„Nyitnikék” Óvoda:
Vezető: Ertsey Géza Péterné
Cím: 4722 Nyírmeggyes, Rákóczi u. 29.
Tel: 06 44 409-970

Arany János Általános Művelődési Központ Művelődési Háza
Vezető: Katona Györgyné
Cím: 4722, Nyírmeggyes, Petőfi u. 2
Tel: 06 30 6965-970

Öregek Napközi Otthona
Vezető: Szántó Lászlóné
Cím: 4722, Nyírmeggyes, Rákóczi 26.
Tel: 06 44 409-037

Műemlékek:

Helyi védettségű emlékek:

Rendezvények:

Szálláslehetőségek:
nincs

Étkezési lehetőség:
nincs

Közlekedés:
Autóbusz és vonat. Autóbusz óránkénti indulás a 471 es főútvonalon.

Gazdaság:
Lakóházak száma 2001-ben 987 db lakást mutat. Komfortságuk az alábbi: összkomfortos lakások, félkomfortosak, komfortosak és komfort nélküliek. Vezetékes ivóvízzel 791 lakás van ellátva, a vezetékes szennyvízhálózat még nem épült ki a településen. Gáz ellátottság 774 lakást érint.
Népszámlálási adatok alapján Nyírmeggyes Településén a foglalkoztatottak száma 712 fő. Regisztrált munkanélküliek viszont igen sokan vannak. Az inaktívak száma 1109-et mutat, ebből nyugdíjas 939 fő.
A jövedelmek források szerinti a község kedvezőtlen helyzete tükröződik vissza. A munkajövedelmek aránya kisebb, a társadalmi jövedelmeké nagyobb. A társadalmi jövedelmek legnagyobb tételét a nyugdíjak teszik ki.
Az egészségügyi alapellátást a Forrás Medical Kft. háziorvosi szolgálata, Dr. Gergely Miklós háziorvos látja el. Szakellátást a megyei kórház szakrendelőiben lehet igénybe venni. Nyírmeggyes lakosságának átlagéletkora nőknél 75 év, férfiaknál 66 év, leggyakoribb halálok a szív és érrendszeri megbetegedés, és a rosszindulatú daganatok.
A településen nem található roma etnikumhoz tartozó család.
Óvodai oktatás megoldott 4 csoportban 87 óvodás jár, 9 óvodapedagógus felügyeletével. Az iskolai oktatás a 1994 épített 16 tantermes jól felszerelt intézményben működik, ahol 17 osztályban 33 főállású pedagógus munkájával folyik az oktatás. Ehhez az intézményhez tartozik egy 300 adagos kapacitású konyha is.
A településen a kötelező gyermekvédelmi alapellátás keretében önálló intézményként működik gyermekjóléti szolgálat, amely megfelel a jogszabályi feltételeknek.