Akadálymentes nézet
| Nyírkáta | <<

 

Nyírkáta


Önkormányzat neve: Nyírkáta Község Önkormányzata
Önkormányzat címe: 4333 Nyírkáta, Hodászi u. 3.
Lakosság szám: 1945 fő
Belterület: 1000 ha
Külterület: 2450 ha

Polgármester: Jeney Sándor
Alpolgármester: Cselenyák Miklós
Jegyző: Nagyné Pataki Irén

Önkormányzati képviselők:
Cseh Lajos
Cselenyák Miklós
Jeney Gábor
Kovács Péter
Czine Lajos
Dr. Nagy István

Kisebbségi Önkormányzatok

A CIGÁNY önkormányzat összetétele:
Horváth Attila - LUNGO DROM
Horváth Béla - LUNGO DROM
Jónás Albert- LUNGO DROM
Jóni Gáborné - LUNGO DROM

A település története:
Korábbi neve Gebe volt, mely személynévből származik. ” A Nyírség és a Szamos menti síkság szegélyén birtokos Káta nemzetség alapítása „1332-34 között jelenik meg a Pápai tizedjegyzékben. 1286-tól a XV-XVI. századig a Káta családból származó Csaholyi család birtok volt. 1547-ben Csaholyi Imre két lányának fiúsítása után földesurai Melith György és Pekry Miklós. 1648-ban a Sulyok család négy tagja, 1643-ban Lónyay Zsigmond, 1659-ben Kapy Katalin is bírt egy-egy részt belőle. A XVIII. század elején a Melith-rész a kincstárra szállott, királyi adományként báró Splényi tábornok kapta meg, és tőle 1727-ben Eötvös Miklós vette meg.” A XVIII. század végén három jelentéktelenebb birtokosa volt gróf Teleki József, Bay György és Pécsy Anna. A századfordulón a herceg Odescalchy családé nagyobb része a határnak, de gróf Berthold Arthurnak és Rába Lászlónak is van itt birtoka. A falu határának tagosítása 1845-ben megy végbe, ekkor különítik el az úrbéli földeket a földesúri birtoktól. Az 1848-as szabadságharcban a legenda szerint a gebei lakosok is tevékeny részt vállaltak. 134-es létszámú élelmezési listát tartottak számon az idősebb emberek. E század kapitánya Csanálosy János volt. Ennek a történelmi eseménynek az emlékére a község fő utcáján emlékoszlopot állítottak. A község az 1860-as években közigazgatásilag a Nyíri, az 1870-es évektől a mátészalkai járáshoz tartozott, majd az 1920-as években a Nyírmeggyesi körjegyzőséghez került. 1928-ban Gebe község a világháborúban és az azt követő megszállás ideje alatt elesett 74 ember emlékére emlékművet állított a református templom kertjében. A település kövesútja 1937-ben épült. Az 1940-es években önálló nagyközség volt. 1944-ben Szatmár Megye legsötétebb, legelmaradottabb, legszegényebb községei közé tartozott. A II. világháborúban községünkből 30 katona vesztette életét. 1945-ben 350 család jutott földhöz. 2700 katasztrális hold földet osztottak ki. Ettől az évtől kezdve állandó körorvos működik a faluban. 1949-ben gyúlt ki a fény a településen. Lakások sorát építették fel. A gyógyszertár 1951-ben épült meg. A községet 1955-ig Gebének hívták. Ez személynévből keletkezett, melynek alapja a régi magyar Gebert, Gebárt becézett alakja lehetett. A nép száján a Gebe (”sovány, rossz ló”) viszont rossz sovány lóra alkalmazott főnév s ezt a lakosság sérelmesnek tartotta ezért kérte a névváltozást. A hatóság a Nyírkáta nevet adta a településnek, arra hivatkozva, hogy a falu első birtokosai a Káta nemzetségből származnak. 1974-ben rendszeres autóbusz járat indult Mátészalkára. Az idős emberek számára a ma is működő Öregek Napközi Otthona nyújtott védelmet. A legfiatalabb korosztály részére a Napközi Otthonos Óvoda két csoporttal működik. A gyerekek két épületbe járnak iskolába. 1970-től Nyírkáta nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Hodász. 1990-től az MDF kezdeményezésére helyi népszavazással a társközségekből kivált, önálló lett. A 90-es évektől ugrásszerű fejlődés indult el a faluban. Ma már több házban gáz, telefon szolgálja az emberek kényelmét. Szilárd burkolatú utak hálózzák be a falut. Felépült az új Általános Iskola és Művelődési Ház.

Intézmények;

Általános Iskola
Nyírkáta, Hodászi u. 3. sz. Tel.: 06-44/550-050
Fazekas Gyula Igazgató

Napközi Otthonos Óvoda
Nyírkáta, Petőfi köz 7. sz. Tel.:06-44/350-147.
Lókodi Istvánné 
Konyha Jenei Gáborné élelmezésvezető 06-44/350-298.

Gyógyszertár
dr. Puskás Béláné 06-44/350-346.

Praxis- Plussz Bt.
Dr. Nagy István háziorvos 06-44/350-375

Öregek Napközi Otthon
Nyírkáta, Kossuth u. 13. 06-44/550-566.

Műemlékek:
– Az 1848-as szabadságharcban a legenda szerint a gebei lakosok is tevékeny részt vállaltak. 134-es létszámú élelmezési listát tartottak számon az idősebb emberek. E század kapitánya Csanálosy János volt. Ennek a történelmi eseménynek az emlékére a község fő utcáján emlékoszlopot állítottak.
– 1928-ban Gebe község a világháborúban és az azt követő megszállás ideje alatt elesett 74 ember emlékére emlékművet állított a református templom kertjében. Felavatására 1928. augusztus 20-án került sor.
– Az önkormányzat kezdeményezésére a görög katolikus a templomkert keleti részén a kapuval szemben a II. világháborúban elesett hősöknek emlékmű épült. Az elhelyezés oka az volt, hogy az I. világháborúban elhunyt hősök emlékére felállított emlékoszlop a református templom udvarán található. A II. világháborús emlékmű felszentelése október 23-án történt.
– 1995 október 22-én az 1956-os forradalom és szabadságharcban elesett áldozatok emlékére a községben működő helyi FIDESZ alapszervezet állított kopjafát. A kopjafa készítője néhai Baloghné Béres Györgyi fafaragó művész.
– 1996-ban a község címerét a Millecentenárium emlékére egy ovális fatáblába vésette az akkori önkormányzat vezetősége, mely a mindenkori Polgármesteri Hivatal utcafronti homlokzatán látható. Átadta az MDF megyei elnöke, Petróczki Ferenc.

Helyi védettségű emlékek:
– Átalános Iskola
– Általános Iskola
– Polgármesteri Hivatal
– Görögkatolikus Templom
– Görögkatolikus Parókia
– Rómaikatolikus Imaház
– Gyógyszertár
– Egészségügyi Komplexum
– Óvoda
– Ravatalozó
– 1956-os kopjafa
– 1848-as emlékmű
– Világháborús emlékmű 
– Vörösmaty szobor és I. Világháborús emlékmű (Ref.templom kert)
– Falumúzeum

Rendezvények:
– március 15-i ünnepség,
– október 23-i megemlékezés,
– augusztus utolsó szombatján falunap,
– karácsonyi hangverseny

Szálláslehetőségek

Étkezési lehetőség:

Közlekedés:
Mátészalka orientált, busszal és személyautóval történő megközelítés.

Gazdaság:
Növénytermesztés kukorica, búza, rozs, árpa, zab, triticale, meggy és alma, valamint állattenyésztésként többen foglalkoznak juh tartással.