Akadálymentes nézet
| Nyírcsaholy | <<

 

Nyírcsaholy


Önkormányzat neve: Nyírcsaholy Község Önkormányzata
Önkormányzat címe: 4356 Nyírcsaholy Szabadság u. 1..
Lakosság szám: 2340 fő
Belterület: 244 ha
Külterület: 3190 ha

Polgármester: Hanusi Péter
Alpolgármester: Mihálku Attila
Jegyző: Kicsák Mihályné

Önkormányzati képviselők:
Gergely János
Egri István
Kicsák Sándor
Magyar Csabáné
Mihálku Attila
Stefán László

Kisebbségi Önkormányzatok

A CIGÁNY önkormányzat összetétele:
Botos János - LUNGO DROM
Jónás Viktor Tamás - LUNGO DROM
Szalai Dezső - LUNGO DROM
Lakatos Róbert - MAGYARORSZÁGI CIG. DEM. SZÖV.

A település története:
Az egykori Ecsedi-láp határán, néhány kilométerre a bátorligeti-ősláptól, Mátészalka tőszomszédságában, ott, ahol a nyírségi homok belevész az Ecsedi lápba, a Kraszna bal partján húzódik meg Nyírcsaholy. A község hivatalos nevének ejtése Nyírcsaholy, de lakói és a környékbeliek gyakran csak Csaholy alakban emlegetik. A kutatások szerint az uralkodó Csaholyi család monostoraként emlegetik már 1270-től. A tatár- és törökjárás idején a település elnéptelenedett, 1812-től a csaholyi pusztára öt felvidéki tót napszámos telepedett le, s folyamatosan népesült be. A XIX.sz. közepe táján a lakosság vallási és nemzetiségi megoszlása a következő volt: 353 római katolikus, 223 görög katolikus, 84 református, 18 izraelita. A római katolikusok minden bizonnyal tótok, a görög katolikusok ruszinok, a reformátusok magyarok voltak. A betelepülés éveiben sokáig a tót nyelv volt a társalgás nyelve.

A jelen
A település lélekszáma 2398 fő. családok száma: 650. Korcsoportonkénti megoszlás: 18 év alatti 627 fő, 18-55 éves korig 1282 fő, 55-59 éves korig, 60 év feletti 374 fő. A település 15 belterületi utcájának (Hunyadi, Szabadság, Széchenyi, Petőfi, Ady, Bajcsy, Rákóczi, Táncsics, Árpád, Arany J, Kossuth, Dózsa, Zalka, Lókert, Szegfű utcák) hossza 15 km. Jelenleg folyamatban lévő beruházásunk az informatikai csomópont kiépítése. Más beruházást (szennyvízcsatornázás, iskolaépítés) akkor tudunk elkezdeni, ha a benyújtott pályázataink kedvező elbírálásban részesülnek és legalább 90 %-os támogatottságot sikerül azokhoz szerezni.

A község bemutatása
Nyírcsaholy község a Nyírség és az Ecsedi láp határán húzódik meg. A kettő közötti éles határvonalat a falu Észak-déli irányú főutcája képezi, mely része a 4918 sz. Mátészalka-Vállaj alsóbbrendű útnak, s amely Vállajnál folytatódik a Román határon túl Csanálos-Nagykároly felé. A település gyenge termőhelyi adottságú, a nyíri részen erdők, erdősávok találhatók. A lápi rész mezőgazdasági művelésű szántó, a mélyebb fekvésű területeken legelő található. Ez meghatározza a lakosság megélhetésének egy részét, állattartás, szántóföldi zöldség- és abraktakarmány termesztéssel foglalkozik. Mezőgazdasági és állati termékeket feldolgozó üzeme nincs. A vállalkozások is elsősorban szolgáltatásra rendezkedtek be. A település központja körül helyezkednek el az intézmények és egyházi épületek, a takarékszövetkezet, a polgármesteri hivatal és a legnagyobb kereskedelmi egység. Három nagyobb termelőüzem (fafeldolgozó és szarvasmarha, valamint sertéstartó telep) tevékenykedik.

Intézmények

Általános Iskola
4356 Nyírcsaholy Hunyadi J. u. 25 sz. tel: 44 500 155
Igazgató: Alexa Gyuláné

Napközi Otthonos Óvoda
4356 Nyírcsaholy Hunyadi J.u. 26 sz. tel: 44 502 694
Vezető: Bartkuné Angyal Ibolya

Művelődési Ház és Községi Könyvtár
4356 Nyírcsaholy Hunyadi J. u. 23 tel:44 500 210
Igazgató: Mihálku Attila

Idősek Napközi Otthona
4356 Nyírcsaholy Kossuth u. 2 sz. tel: 502 956

Építészeti kultuláris emlék:
– Római Katolikus Templom
– Görög Katolikus Templom

Műemlékek:
I. világháborús emlékmű - Szabadság u. 1 sz., II világháborús emlékmű (1994.) Hunyadi u.26 sz. előtt Római katolikus fatemplom épült 1822-18+A2627.Szakszerűtlen építés miatt dél felé eldőlt, ezért bezárták 1858-ban. A helyén 1867-1871-ig felépült az új kőtemplom, melyet 1911-ben, szecessziós-neogótikus stílusban. Védőszentje Szent László. Hozzá a parókia 1914-ben épült. A görög katolikus templom 1907-ben épült fel, hozzá 1932-ben a parókia. Az egyházak által 1936-ban épített iskolaépületek és szolgálati lakások, illetve a szintén 1936-ban épült községháza, jegyzői és bírói szolgálati lakások ma is ugyanazt a funkciót töltik be.

A községháza előtti kertben É-i irányba néző I. világháborús emlékmű - építésének idejét pontosan nem ismerjük - 70 áldozat nevét őrzi. A II. világháborús emlékművet a település önkormányzata építtette 1994-ben 36 ismert áldozat emlékének. A II világháborúban az izraelita lakosságot teljes számban elhurcolták, két család került vissza a településre, az emlékmű Mátészalkán, az izraelita templomban található. Az 1848-as szabadságharc 100. évfordulójára a községháza falán emléktáblát helyeztekel, mely ma is ott található. A rendszerváltáskor -1990-ben - az emeletes iskola előkertjében a FIDESZ helyi alapszervezete emléktáblája található. Az óvoda előtti emlékparkban, ahol a II. világháborús emlékmű is található, az 1848-as szabadságharc 150. évfordulójára, továbbá a milleneumi évforduló tiszteletére a községi önkormányzat emléktáblát helyezett el. 8 db katolikus kőkereszt található a falu területén. Közülük 4 db a négy égtájon a falu valamikori belterületi határait jelentették. Ezen kívül a görög és római katolikus templomok kertjeiben és a köztemetőben 2 db, melyből az egyiket a községi önkormányzat saját költségén helyezett át és újított fel.
I. 3.4. Kép lista, a szobrokról, emlékművekről.

Helyi védettségű emlékek:
– Római Katolikus Templom
– Görög Katolikus Templom

Rendezvények:
Falunap minden év augusztus első vasárnapján.
Megemlékezések, művészeti bemutatók

Szálláslehetőségek:
Magán házaknál

Étkezési lehetőség:
Helyi óvoda ebédlője

Közlekedés

Gazdaság