Akadálymentes nézet
| Nagyecsed | <<

 

Nagyecsed


Önkormányzat neve: Nagyecsed Város Önkormányzata
Önkormányzat címe: 4355 Nagyecsed, Rákóczi u. 14.
Lakosság szám: 6904 fő
Belterület: 5,96 km2
Külterület: 38,02 km2

Polgármester: Kovács Lajos
Alpolgármesterek: Mészáros Gábor, Dr. Szűcs Lajos
Jegyző: Dr. Bölcsik István

Önkormányzati képviselők:
Paragh Lajos
Bugja János
Dr. Ficsor Mihályné
Mészáros Gábor
Némedi Lajos
Szántó Zsolt
Dr. Szűcs Lajos
Tóth Áron

Kisebbségi Önkormányzatok

A CIGÁNY önkormányzat összetétele:
Petrohai Sándorné - LUNGO DROM
Tarcsa László - LUNGO DROM
Tóth Áron - LUNGO DROM
Ifj. Tóth Áron - LUNGO DROM

A település története:
A település már a honfoglalás idején benépesült. Honfoglaló őseink letelepedésének elsődleges szempontja a láp által nyújtott élelem és védelem biztosítottsága volt. Tas vezér a lápból kiemelkedő szigeten, a Sárváron földvárat építetett, melyet kezdetben Tasvárnak, később Sárvárnak neveztek. A vár Szatmár vármegyében az első erősség volt. A földvárra később, a XI. században a Gut-Keled nemzetség kolostort építtetett, melynek maradványai a mai napig megtalálhatóak.
  A Sárvár domb hamar kicsinek bizonyult, terjeszkedni kellett, ám a hatalmas kiterjedésű láp csak a kiemelkedő földrészeken adott arra lehetőséget. A megoldást a közelben lévő négy szigeten 1353-ban megkezdett építkezés biztosította. A szigeteket összekötve alakult ki a hajdani Ecsedi vár, melynek megépítésére I. Károly 1334-ben adott engedélyt a Gut-Keled nemzetségből származó Báthori családnak. A vár 1354-re felépült és meghatározó szerepet töltött be a község további életében.
  A XV. század végére a vármegye egyik legfontosabb erőssége az Ecsedi vár. Erre az időszakra esik Ecsed történetének talán legjelentősebb dátuma 1490, amikor Báthori András a község lakosságának szabadságlevelet adott, ekkor kezdődik Ecsed mezővárossá való fejlődése. Mezővárossá Báthori Gábor emeli és látja el privilégiumokkal 1608-ban a települést. Báthori Gábor helyébe, halála után, Bethlen Gábor lépett, aki 1621-ben az Ecsedi várba vitette és őrizette a Magyar Királyi Koronát.
  A település fejlődését illetően újra döntő esemény következik be, amikor 1711-ben a Szatmári béke kimondja a vár megsemmisítését. A vár lerombolásával a településnek a központi szerepkörét biztosító létesítmény szűnt meg. Az uradalom 1748-ban a Károlyi grófok tulajdonába került, akik nem ismerték el a mezővárosi privilégiumokat. Az ecsediek régi kiváltságaikra hivatkozva úrbéri pert indítottak, amely 100 éves per néven lett híres. Az ecsediek megnyerték a pert, de elveszítették a mezővárosi rangjukat.
  A vár lerombolásával a láp is elveszette addigi védelmi jelentőségét, a birtokosok részéről felvetődött a gazdaságosabb hasznosítás iránti igény. Termőföldnyerés érdekében 1749-től elkezdődött az Ecsedi-láp lecsapolására irányuló kísérlet. 150 év és két sikertelen beavatkozás után 1896-ban véglegesen lecsapolták az Ecsedi-lápot. Ezzel az addig megszokott életmód és megélhetési forma gyökeresen megváltozott a településen. Azonban lehetőség nyílt a város terjeszkedésére, új utcák kialakítására.
  A trianoni békeszerződés eredményeként a központi szereppel rendelkező Ecsed határközség lett. A község jövőjét nagymértékben befolyásolta az 1928-ban felépített – ma is működő – villamos áram termelésére alkalmas Szivattyútelep, mely a település műemléke. A 60-as években felépült a református egyház második temploma is. (Az első 1863-ban épült.) Bővült az általános iskola, és 1965-ben gimnáziummal gazdagodott Nagyecsed. Ekkor épült a művelődési ház, amiben elhelyezték a már korábban létrejött községi könyvtárat. Az 1960-ban végrehajtott mezőgazdasági kollektivizálódás újabb nehézséget okozott, de a település ismét megpróbál talpra állni.
  Az 1990-es évek nagyléptékű, felgyorsult ütemű fejlődést hoztak a nagyközség működési- és életfeltételeinek színvonalát illetően. A településen is megtörténik az országosan meginduló gáz és telefonhálózat kiépítése. A református egyház 1994-ben gimnáziumot alapított az önkormányzat segítségével.
  A nagyközség 1997. július 1-jén 389 év után ismét megkapja a városi címet, és a környező kistelepülések központjává válik. Ma a 7 ezres lélekszámot meghaladó város kulturális és gazdasági fejlődése folyamatos. Térségi feladatokat ellátó, közművelődési, alap- és középfokú oktatási, nevelési intézményekkel, gazdag kulturális, szórakoztató és sport rendezvényekkel büszkélkedhet.

Intézmények;

Intézmény neve

Címe

Telefonszáma

Vezető neve

Városi Bölcsőde

Központ u. 8.

44/345-275

Sarkadi Gyuláné

Napközi Otthonos Óvoda

Vasút u. 10.

44/345-396

Molnár Gusztávné

Dancs Lajos Ézek-zene Tagozatos
Általános és Zeneiskola

Rózsás u. 1.

44/345-301

Némediné Tóth Katalin

II. Rákóczi Ferenc Városi Művelődési Ház
és Könyvtár

Vasút u. 2.

44/545-004

Murguly László Csabáné

Szociális Alapszolgáltatási Központ

Rákóczi u. 104/a

44/545-048

Papp Ilona

Nagyecsed Város Polgármesteri Hivatala,
Gyámhivatal, Körzetközponti Okmányiroda

Rákóczi u. 14.

44/545-000

Dr. Bölcsik István

Nagyecsedért KHT

Rózsás u. 65.

44/345-421

Kovács Imre

Építészeti kultuláris emlék:
– Berey József Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria
– Református nagytemplom
– Országzászló emlékmű (1930.), Rákóczi u. 12.
– Rákóczi emlékmű (1930.) Református nagytemplom előkertje
– Dancs Lajos emléktábla (1989.) Rákóczi u. 12.
– Kodály Zoltán emléktábla (1983.) Vasút u. 2.
– 1956-os események emlékére kopjafa (1989.) Hunyadi—Kossuth úti elágazás
– Világháborús emlékmű (1991.) Református nagytemplom előkertje
– Harangtorony emlékmű (1991.) Római katolikus templom előkertje
– Péchy László emléktábla (1994.) Szivattyútelep
– Millecentenáriumi emlékmű (1996.) Kraszna-híd tengelye
– Református kistemplom (1960.) Vasút u.
– Római katolikus templom (1934.) Rákóczi u.
– Görög katolikus templom (1995.) Hársfa u.
– Báthori István mellszobor (2000.) Gimnázium udvara
– Millenium emlékére kopjafa (2000.) Rózsás u. 1.
– Dancs Lajos mellszobor (2003.) Rózsás u. 1.

Műemlékek:
– Szivattyútelep

Helyi védettségű emlékek:

Rendezvények:
Rendszeres programjaink:
– Farsangi bál: minden év februárjában
– Majális
– Gyermeknap
– Városnap  (június utolsó, vagy július első hétvégéje)
– Augusztus 20.
– Szüreti mulatság
– Karácsonyi hangversenyek
– Bérletes színházi előadások: A Mandala Dalszínház előadásában
– Idősek Világnapja
– Nyugdíjas találkozók:
– Szilveszteri mulatság

Időszakos programjaink:
– EU Roma Karaván Road-Show
– Képző- és iparművészeti kiállítások
– Villanyfényes labdarúgó mérkőzés
– Író- olvasó találkozók

Szálláslehetőségek:
Magánszálláshely – 4355 Nagyecsed, Szatmári u.

Étkezési lehetőség:
Palazzo Pizzéria – 4355 Nagyecsed, Sárvár u. 2/a. 44/345-962
Lápi Kisvendéglő – 4355 Nagyecsed, Rákóczi u. 7

Közlekedés:
Vasút: A legközelebbi város Mátészalka, mellyel Nagyecsedet közvetlen vasútvonal köti össze, ami az egyik legközelebb eső falut, Nyírcsaholyt is átszeli.
Településünkön halad keresztül a 115. sz. vasútvonal, melynek kezdő és végállomása Ágerdőmajor-Mátészalka. Nagyecsed és a romániai Nagykároly között is közvetlen vasúti kapcsolat van.
 
Közút: A településen halad keresztül K-Ny irányban, majd É-D irányban a 4922. számú Györtelek-Nagyecsed-Mérk-Vállaj közlekedési út. Másik fontos forgalmú útja a 4921. számú Fábiánháza-Nagyecsed összekötő út. A forgalomáramlás meghatározó útja azonban az önkormányzat tulajdonában lévő Vasút út, amely Mátészalka felé a 4918. sz. közlekedési úthoz csatlakozik.

Autóbusz: Nagyecsedről, Nyírcsaholyt érintve Mátészalkára minden napszakban, rendszeres közvetlen autóbuszjárat indul, és érkezik. Emellett naponta két alakalommal a megyeszékhelyre, Nyíregyházára indul közvetlen buszjárat, illetve érkezik Nagyecsedre.

Gazdaság:
Nagyecsed agrárjellegű település. Ennek megfelelőn a fő megélhetési forrást a mezőgazdaság adja, a vállalkozások több, mint 20%-a tevékenykedik ebben az ágazatban. Az ipari és szolgáltató szektor a településen fejletlen.
Az egyik legdinamikusabban fejlődő tevékenység a kiskereskedelem. Az elmúlt időszakban a vállalkozók száma jelentően nem növekedett, de a már működők megerősödtek, tevékenységi körüket bővítették, nőtt az általuk foglalkoztatottak száma.

Vállalkozások száma: 231
Társas: 39
Egyéni: 192
Kiskereskedelmi üzlet: 82
Vendéglátóhely: 24