Akadálymentes nézet
| Nagydobos | <<

 

Nagydobos


Önkormányzat neve: Nagydobos Község Önkormányzata
Önkormányzat címe: 4823 Nagydobos, Fő út 129.
Lakosság szám: 2177 fő
Belterület: 229,2914 ha
Külterület: 2.390,3413 ha

Polgármester: Fonalka István Sándor
Alpolgármester: -
Jegyző: Dr. Horváth László

Önkormányzati képviselők:
Baksa Gábor
Bódi Elek
Koncz József
Mester Sándor László
Dr. Pálffy László
Ferenczi Zoltán 

Kisebbségi Önkormányzatok

A CIGÁNY önkormányzat összetétele:
Jóni Miklós - FIROSZ
Balogh András- LUNGO DROM
Balogh Mihály- LUNGO DROM
Patály Zsigmond- LUNGO DROM


A település története:
A csiszolt kőkorszak idején is éltek itt emberek, már akkor lakot település volt Nagydobos. Erre utal, ennek a bizonyítéka dr. Sipos Károly körorvos telkén talált kőkori sír, melynek mellékleteit a debreceni Déry Múzeum őrzi. E sírban egy zsugorított helyzetben eltemetett halott csontvázát találták meg, melynek mellékletei a következők: ”a térdek mellett egy agyagcsupor, egy agyagbögre és egy agyagtál töredékei. A koponya mögött egy bronztű, s a koponya körül több bronz hajtincs szorító, melyek közül kettő ép, a többi kisebb darabokra hullott.” E sírlelet azért ilyen értékes, mert az egyrészt az onnan kikerült csontmaradványok azt mutatják, hogy az előkerült bronz és egyéb darabok olyanok, amelyek Magyarország más területein is előfordulnak – főképpen  a Kraszna, Szamos, Körösök és a Maros mentén, s így azonos kultúrát képviselnek, tehát összetartoznak.
”A település neve először a Váradi Regustrumban tűnik fel, ahol egy idevaló poroszlót említenek prist qesa de v Dubos. A XIII. század végén a Hontpázmány  nemzettség régi birtokosai között találjuk.1287-ben IV. László király az ellene fellázadó Hontpázmány nembeli fiaitól elveszi, és Baloghsemjén nembeli Ubul fia Mihálynak és fiainak adományozza más birtokokkal együtt. 1294 és 1308 között három ízben folyt osztozkodás a település tulajdonlásáért.
  1296-ban a falunak már temploma van, amelyet Szent Márton tiszteletére építettek. 1336-ban egy harangláb is állott a templom mellett. A múlt században még megvolt ez az ősi templom, amely a belterületen kívül állott, és műemlék szempontból is értékes volt. 1894-ben bontották le, a bontás során a vakolat alatt freskókat találtak, ami azt bizonyítja, hogy ez volt a falu ősi temploma.A község határában három elpusztult település volt: Terestelke, Akol és Ténye, melyeket 1364-ben említenek Dobos mellett. 1317-ben már a Perényiek az urai.
  Az új tulajdonosok adománylevelét Tamás ugocsai főispán nem vette figyelembe, és 1321-ben megraboltatta, feldúlta a falut. 1404-ben Perényi Gergely új királyi adománylevelet kapott rá. Nagydobos gyors fejlődésnek indul, melynek jele az is, hogy 1421-ben a „liberta civitas”-okat megillető vásárjogot kapott. A XIII. század végétől a gr. Károlyiak és Desseffyek szereztek benne birtokot.A XIII. század végétől a XIX. Század derekáig a báró Perényi és Desseffy családokon kívül a Péchy, Bogcha, Swarcz és a Lónyi családok voltak a föld birtokosai. Század elejétől a Perényiek és Desseffyk birtokát öröklő Jármy illetve Luby, Péchy, és Dienes családok a tulajdonosai a föld nagy részének.
  Nagydobos eredetileg Szabolcs vármegyéhez, utána Szatmárhoz, 1811-től Bereghez, 1932-ben az országgyűlés Tarpával cseréli el, így ismét Szatmárhoz tartozott.
A község mai arculatának kialakításához a XIX. századi építkezések nagyban hozzá járultak. 1808-ban épült a Perényiek ősi kúriája helyén a kastély és a körülötte elterülő park. Ehhez kapcsolódott az 1868-ban készült gótikus stílusú kápolna és sírbolt. Az 1881-ben épült Desseffy, később Jármy kastély ma már nincs meg, lebontották. Egy 1876-os térkép Magosdobos néven említi a települést.

Intézmények;
 
Egészségügyi
Háziorvosi ellátás, 4823 Nagydobos, Fő út 152. 44/580-069, Dr. Garamvölgyi Imre
Fogászat, 4823 Nagydobos, Fő út 152. 44/381-076, Dr. Hiriczkó Jullianna
Gyógyszertár, 4823 Nagydobos, Fő út 128. 44/580-018, Dobosi Edina
Védőnői szolgálat, 4823 Nagydobos, Fő út 152. 44/380-215, Szász Gyuláné

Oktatási, Közművelődési
Napközi Otthonos Óvoda, 4823 Nagydobos, Fő út 131. 44/580-016, Drabik Csabáné
Általános Iskola, 4823 Nagydobos, Fő út 135. 44/580-003, Görög Demeterné
Perényi Péter Ált. Isk.
Községi Könyvtár,
4823 Nagydobos, Fő út 135. 44/380-990, Kiss Árpád

Szociális
Gyermekjóléti Szolgálat, 4823 Nagydobos, Fő út 135. 44/580-060, Bíró Anita
Házi gondozás, 4823 Nagydobos, Fő út 135. 44/580-060, Kerekes Ceglédi Tünde    

Építészeti kultuláris emlék:
– Báró Perényi család kastélya – ma Perényi Péter Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium
– Római Katolikus Templom
– Görög Katolikus Templom
– Református Templom

Műemlékek:
– II. Világháború hősi halottaiért emlékmű

Helyi védettségű emlékek:
– Római Katolikus Templom
– Görög Katolikus Templom
– Református Templom

Rendezvények:
– X. Nemzetközi Sütőtök Fesztivál (2007. szeptember 15-16.)
– Autócross - Rallycross verseny (2007. július 14-15.)
– Kulturális Seregszemle
– Majális
– Jótékonysági bál az Óvoda részére
– Jótékonysági bál az Általános Iskola részére

Szálláslehetőségek:
Perényi Péter Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium

Étkezési lehetőség:
Napközi otthonos óvoda menza (előre egyeztetés szükséges)

Közlekedés:
Nagydobos az Északkelet-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 60 km távolságra található település. Közlekedési szempontból a 41-es útról leágazó alsórendű úton közelíthető meg, valamint a Záhony-Mátészalka vasútvonalon, illetve Mátészalka – Nagydobos – Vásárosnamény -  Záhony alsó rendű közúton is el érhető. A településre a vonat és busz közlekedés megoldott.

Gazdaság:
Éghajlata mérsékelten meleg, közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950, az övi középhőmérséklet 9,5C°, a csapadék évi összege 610-630 mm. Uralkodó szélirány az északi, de jelentős a délnyugati és a délkeleti aránya is. A településtől keletre folyik a Kraszna. Erdőtársulásainak felét akácosok alkotják, de jelentős területet borítanak a nemes nyárak is. Kisebb helyet foglalnak el a tölgyesek, lágy lombúak és a fenyők. Növénytársulásaira jellemzők a homokpusztagyepek, homoki legelők. Sűrűbben előforduló lágyszárú faj a mocsári galaj, a tőzegeper, a lápi nádperje és a borzas Imola. Talaja kovárványos barna erdőtalaj, löszös homok és réti talaj.
A nagydobosiak jellemző gazdálkodási formája a mezőgazdaság. A növénytermesztés jellemző fajtái: búza, rozs, árpa, kukorica, burgonya, napraforgó, alma, szőlő meggy és sütőtök. Az állattenyésztésben sertés, szarvasmarha, juh, méh és ló tartása a meghatározó. A termelést többnyire családi vállalkozás keretében történik.
Ipari termelő tevékenység végzése nem történik nagydoboson. Nagydobos agrár jellegű település. A múlt társadalmi viszonyai, a fejletlen infrastruktúra, az ipari termelés szempontjából fontos alapanyag és energia hiány nem kedvezett az ipartelepítésnek. Igazán jelentős ipari létesítménnyel soha nem rendelkezett a település.