Akadálymentes nézet
| Mátészalka | <<

 

Mátészalka


Önkormányzat neve: Mátészalka Város Önkormányzata
Önkormányzat címe: 4700 Mátészalka, Hősök tere 9.
Lakosság szám: 17 807 fő
Belterület: 944,3684 ha
Külterület: 3025,5660 ha

Polgármester: Szabó István
Alpolgármester: Dr. Szász István
Jegyző: Dr. Takács Csaba

Önkormányzati képviselők:
Dankai Tamás
Vékony János
Dienes Béla László
Kovács Sándor
Lukács Bertalan
Oláh András
Szabó Attila
Dr. Szászi István
Szondi Zita
Katona Péter
Kövendy Zsolt

Kisebbségi Önkormányzatok

A CIGÁNY önkormányzat összetétele:
Csécsi Csaba - LUNGO DROM
Horváth András Laza - LUNGO DROM
Jónás Ferenc - LUNGO DROM
Turgyán Sándor - LUNGO DROM


A NÉMET önkormányzat összetétele:
Konczili Vendel - SZATMÁRI NÉMETEK EGYESÜLETE
Nagyné Konyeczki Ilona - SZATMÁRI NÉMETEK EGYESÜLETE
Szamosi Istvánné - SZATMÁRI NÉMETEK EGYESÜLETE
Vig Ottó Józsefné - SZATMÁRI NÉMETEK EGYESÜLETE


A ROMÁN önkormányzat összetétele:
Farkas Sándor - MROÉE
Farkas Sándorné - MROÉE
Ganyu Attila - MROÉE
Szőcsi Anasztázia - MROÉE



A település története:
A mai Mátészalka négy önálló település (a két Máté, Külszalka és Belszalka) összeolvadásával jött létre. A XII. század közepén a Szalkából akkor még Dobosra vezető út mentén A Hontpázmány nemzetség ősi adománybirtokán létesült Máté falu. Neve az alapító ős utódainak, II. András poroszlójának és testvéreinek a nevében tűnik fel 1216-ban és 1231-ben. Amikor a Mátéi család utolsó férfi tagja a birtokait a feleségére, a nővére utódaira és asszonylányaira hagyta, már két Mathey nevű faluról rendelkezett. Az egyikben a családnak a Szent Mihály tiszteletére emelt kegyúri temploma állt, és az ősi birtoktesthez tartozott Ejeg, Gurhó és Kapus, valamint a vásárolt Besenyő. Később e birtokok a leányági utódoké voltak, akiktől 1324 körül Magyar Pál mester, gimesi várnagy és királyi kincstartó szerezte meg, és azokra 1327-ben királyi megerősítést nyert.   A testvérfalu, Szalka a X-XI. században a mai Széchenyi utca és a Kossuth utca akkor egybefüggő, egyenes szakaszán jött létre, majd belőle a XIII. század végére a Kossuth tér környékén kialakult Belszalka (Belzalka). Ettől kezdve az ősi településrészt Külszalkának (Kywzalka), a kettőt együttesen pedig Kétszalkának (Keetzalka) is nevezték.   A tatárjárást Szalka is bizonyára megszenvedte, ekkor pusztulhatott el első, a mai református templom helyén álló temploma is. A falu 1268-ig királyi birtok volt, ekkor István ifjabb király a Karászi család ősének, Sándor szörényi bánnak adományozta. Valamivel később már jelentős település, erre utal, hogy az 1270-es években elnyerte a csütörtöknapi vásártartás jogát, és az a tény, hogy 1295-ben megyegyűlést is tartottak benne.   A XIV. század elején Szalkát a Karásziak átadták Máté új gazdájának, Magyar Pálnak, így az 1325-ben határjárással elválasztott birtokok lassan egybekapcsolódtak.
Előbb a közelebb fekvő Külszalka észak felé terjeszkedve a század közepén Mátéval összenőtt. Később a terjeszkedés dél felé fordult, és 1381 után Belszalka is beolvadt az északi településrészbe. Egyesülésüket nevük összevonása is tükrözi: Zalkamathe, Mathezalka, Matheyzalka, Mathezalkaya. Az új névben egy ideig ingadozott a korábbi falunevek sorrendje, végül a Mátészalka változat győzött. A települést 1381-től a XVI. század derekáig egységesen Szalkának nevezték.
1324-55 között Magyar Pál mester birtokában Mátészalka terjeszkedése ugyan jelentős, de a vásártartás ez idő tájt ment feledésbe, és ez visszaesésre utal. 1355-67 között, az óbudai Klarissza apácarend rövid birtoklása idején a fejlődés felgyorsult, a telepesekkel is gyarapodó lakosság földesúri bíráskodás alá tartozott. I. Lajos királytól új adományként 1361-ben visszaszerezte korábbi vásártartási jogát is. 1367-től a Csaholyiak a birtokosai. Az 1380-as és 1560-as évek közötti időszakot Mátészalka mezővárosi fejlődése jellemzi. A Csaholyiak az uradalom központját Szalkán a XIV. század közepe táján már feltehetőleg újjáépített templom környékére, a mai Kossuth tér területére helyezték át, és földesúri kúriájukat a később Fellegvárnak nevezett településrészen építették fel.   A településnek már a XIV. század végén kiterjedt autonómiát biztosítottak. Erre utal az is, hogy Szalka bírái az esküdt polgároknak és a település közösségének a nevében 1408-ban önállóan adtak ki oklevelet. Vásárainak látogatottságát bizonyítja, hogy 1381-1480 között a környéken Bátor mellett a szalkai vásárokon hirdették ki a hatósági idézéseket.   A szalkai kézművesek és kereskedők pedig a XV. században messzi vásárokra is elmentek áruikkal. Egyre több jobbágyifjú jutott el magasabb iskolába, erre utalnak a gyarapodó Deák nevek is. Az egyik szalkai varga fia, Szalkai László esztergomi érsekként és az ország főkancellárjaként esett el a mohácsi csatában. Több mint egy évszázados mezővárosi fejlődése ellenére Szalkát csak 1498-ban nevezi egy oklevél oppidumnak, mezővárosnak. 1504-ben említik először a Csaholyiak nemesi kúriáját, mely ekkor a család bárói ágának a birtoka volt. Az élénk fejlődésnek az ország három részre szakadása vetett véget. A település a Csaholyiak bárói ágának kihalása után brebiri Melith Györgyé lett.
Az új birtokos 1543 után még Szalkán telepedett le, és fellegvárrá fejlesztette az egykori Csaholyi kúriát, 1559-61 között azonban elhagyta az állandó csatározások, hadvonulások útjában lévő Szalkát, és a biztonságosabb Csengerbe költözött. A magára hagyott mezőváros nem fejlődött tovább. Az 1560-as évektől a XVIII. század végéig terjedő időszakot a pusztítások és újjáépítések korszakának tekinthetjük.  Több ízben pestisjárvány is tizedelte lakosságát. A Rákóczi-szabadságharc első éveiben a teljes pusztulás képét mutatta: a fejedelem küldöttei 1705 tavaszán mindössze öt embert találtak a településen. Nyolcvan év múltán azonban, az 1784. évi első katonai felmérés idején a városnak már 15 utcája van, és 1786-ban az első népszámlálás 1325 lakost és 229 házat számlált össze.   A XIX. századtól a trianoni békeszerződésig terjedő időszak a polgári városiasodás korszaka. 1864-ben korszerű mezőgazdasági gyártelep épült, 1887-től kiépültek a vasútvonalak, bankokat, patikákat nyitottak, 1888-ban az országban elsőként itt használták közvilágításra a villanyt. 1890-ben megjelent az első napilap. A Piac utca (ma Kossuth utca) zártsorú beépítése, az egyre gyarapodó üzletek virágzó forgalma is ezt a fejlődést tükrözi. Mátészalka lakossága a háromszorosára emelkedett. Az előbb körzeti központtá, majd járási székhellyé minősített településen 1902-ben iparos kör alakult, 1906-ban megnyitották az állami polgári fiúiskolát, sok középület, többszintes magán- és bérlakás épült. 1835-től, az első kataszteri felméréstől a településfejlesztés már a tervszerűen irányított városépítést képét mutatja. A két világháború közti negyedszázad a városi rangját vesztett, ugyanakkor megyeszékhellyé vált nagyközség látványos fejlődésének időszaka. Mátészalka Trianon után előbb Szatmár, majd Szatmár-Ugocsa-Bereg, illetve Szatmár-Bereg vármegyék központja volt.  Mátészalka 1945-50 között az egyesített Szatmár-Bereg vármegye székhelye volt. Ebben a szerepkörében ismét a térség központjává vált.
1969. augusztus 1-én Mátészalkát várossá nyilvánították. A dinamikus és eredményes városfejlesztő tevékenységet ismerte el a Magyar Urbanisztikai Társaság 1981. szeptember 24-én, amikor a városnak a Hild János emlékérmet adományozta.
A közel 18 ezer lakosú várost Szatmár fővárosaként is emlegetik, a hozzávetőleg 70 ezer lakost számláló térség gazdasági és kulturális központja.
Bővebben: http://www.mateszalka.hu/main.php?f=kiir&oid=5&mid=2
A Szatmári Múzeum szekérgyűjteménye a maga nemében egyedülálló. A város jelentős idegenforgalmi nevezetességei a millecentenárium évében felavatott HÉT VEZÉR DÍSZKÚT és a 2000-ben átadott Szent István Lovasszobor amelyek az itt élő szobrászművész, Bíró Lajos alkotásai.A város köztereit mintegy 25 szobor dísziti A Művelődési Központ Színháztermében évente 20-25 színházi előadást tartanak különböző társulatok, illetve helyi amatőr csoportok. 
Több mint 1200 vállalkozó, 200 kereskedelmi egység, 7 étterem, 5 szálloda áll az idelátogató vendégek, illetve a lakosság szolgálatában. A város kereskedelmi, szolgáltató ipari igen fejlett, azonban vannak még lehetőségek a túrisztika, gyógytúrizmus, szabadidős szolgáltatások terén, különösen a viszonylag nagy számban, állandóan jelenlévő külföldi üzletemberek igényeinek kielégítésére. 

Intézmények

Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

Baross 3L. u.

12/14

(44) 500-376

Fekete Lajos

Gépészeti Szakközépiskola

Kölcsey u.

12

(44)502-944

Pankotai Ferenc

Esze Tamás Gimnázium

Kaziczy u.

7

(44)502-624

Lukács Bertalan

Déri Miksa  Szakközépiskola és Szakiskola

Baross  L. u.

9/11

(44) 312-321

Nagy Gusztáv

Képes Géza Általános Iskola

Szokolay  Ö. u.

2/4

(44) 500-720

Korcsmáros István

Móra Ferenc Általános Iskola és Speciális Előkészítő Szakiskola

Kossuth tér

1

(44) 312-659

Csányi Ottóné

Móricz Zsigmond Tehetségfejlesztő és Általános Iskola

Móricz Zs. u.

96/98

(44) 500-074

Szombathy Gézáné

Széchenyi István Általános Iskola

Széchenyi u.

7

(44) 502-613

Konczili Vendel

Egyesített Óvodai Intézmények

Alkotmány u.

15/a

(44) 312-458

Lengyel Csabáné

Szatmár Alapfokú Művészeti Iskola

Kölcsey tér

1

(44) 502-715

Szűcs Sándorné

Egyesített Szociális Intézmények

Kazinczy u.

3

(44) 500-117

Huszti Judit

Képes Géza Városi Könyvtár

Bajcsy-Zs. u.

22

(44) 311-037

Sallai Emilia

Városi Művelődési Központ

Kölcsey u.

2

(44) 310-750

Tóth Istvánné

Egészségügyi Alapellátási Intézmények

Kölcsey tér

2

(44) 404-160

Dr. Stempel Mátyás

Területi Kórház

Kórház u.

2-4

(44) 501-501

Harsányi Imréné

Tűzoltóság

Alkotmány u.

1

(44) 500-107

Szabó Imre

Városi Intézmények Gazdasági Szervezete

Móricz Zs. u.

96-98

(44) 310-697

Jánosiné Bíró Ilona

Bővebben: http://www.mateszalka.hu/main.php?f=kiir&oid=8&mid=2

Építészeti kultuláris emlék

Műemlékek:

Helyi védettségű emlékek:

Rendezvények:
Évente visszatérő nagyrendezvények Mátészalkán a nemzeti ünnepek - Március 15., Augusztus 20., Október 23. - mellett szeptember első hetében a Mátészalkai Fényes Napok Fesztivál, november első hetében a Nemzetközi Amatőr Színjátszó Találkozó.  

Szállás és étkezési lehetőség:
Bianco Panzió 
Cím: Kölcsey u. 27.
Tulajdonos: Lengyel Katalin 
Tel.: 44/502-627 20/9517826

Hubertus Panzió 
Cím: Baross L u. 31. 
Tulajdonos: Bétéri József
Tel.: 44/313-636  

Kristály Panzió
Cím: Eötvös u. 17
Tulajdonos: Nagy Endre
Tel.: 44/312-036 20/9527025 

Nefelejcs Panzió
Cím: Ipari u. 53.
Tulajdonos: Kocsány János 
Tel.: 44/312-349  

Szatmár Panzió 
Cím: Hősök tere 8.
Tulajdonos: Szabolcsi Zoltán 
Tel.: 44/310-428 30/9580125 

Kastély Szálló 
Cím: Almáskert u.1. 
Tulajdonos: Tóth József 
Tel.: 44/315-885 30/9474757 

Korona Panzió 
Cím: Hősök tere 7. 
Tulajdonos: Király János
Tel.: 44/310-811 20/9820272 ( Fax.: 44/300-681)

Kistörpe Panzió
Cím: Széchenyi u.158. 
Tulajdonos: Farkas Sándor 

Posta-Szálló 
Cím: Kálvin tér 1.
Gondnok: Szabó Gáborné 
Tel.:44/311-002 

Kolping-ház 
Cím: Kisfaludy köz 2.
Gondnok: Márián Endréné
Tel: 06/30/5581177, 44/310-350

Közlekedés:
Mátészalka közlekedési csomópont, hisz öt vasúti vonal, két főközlekedési és több mellékútvonal találkozik területén. Fekvését tekintve idegenforgalmi kapuja a még érintetlen természeti szépségekkel rendelkező szatmári tájegységnek. A várostól 30 km-nyi távolságra Románia, 50 km-nyire Ukrajna országhatára található. Fekvéséből adódóan a település tudatosan készül a kelet-európai gazdasági kapcsolatok egyik hídfőállásának szerepére. A debreceni és a nyíregyházi repülőtér közforgalmúvá tétele, és az M3-as autópálya megépítése a városhoz mintegy 10 km-re lévő csomóponttal, a tervek szerint öt éven belül megvalósul. Ez nagyban segíti majd a város bekapcsolódását az országos és európai vérkeringésbe.

Gazdaság:
A város nyugati oldalán 100 hektáros teljes infrastruktúrával ellátott ipari terület található, melynek területén üzemel többek között a Carl Zeiss Hungária Optikai Kft,a FLABEG Rt, a HOYA Rt., a MOM Vízméréstechnikai Rt., a Sandra-Form Bútoripari Rt., a Szalka Kárpitos Rt. Képzési Centrum, Citroen autószalon.
Az Önkormányzat 1998 tavaszán nyerte el a területre vonatkozóan az "Ipari Park" címet. A terület észak-déli határoló útja és az Ipari Parkot kelet-nyugati irányban ketté osztó út mellett teljes infrastrukturális kínálat már kiépített. Itt mintegy 25-30 telephely alakítható ki zöldmezős beruházásra, olyan ipari tevékenység végzésére, amely nem káros a környezetre, figyelemmel arra is, hogy a szomszédságban három optikai multinacionális cég is üzemel. A leendő befektetők számára az Önkormányzat kedvező telekárat biztosít. A városban még mindig magas a munkanélküliség, (mintegy 8 %) a városkörnyékkel együtt számolva 12%. Magas a pályakezdők, szakmával rendelkezők aránya közöttük, de természetesen az alacsonyan képzettek alkotják a többséget, ami az olcsó, tömeges munkaerőt biztosíthatja.
Bővebben. http://www.mateszalka.hu/main.php?f=kiir&oid=22&mid=6