Akadálymentes nézet
| Mérk | <<

 

Mérk


Önkormányzat neve: Mérk Nagyközség Önkormányzat
Önkormányzat címe: 4352 Mérk, Hunyadi út 45.
Lakosság szám: 2307 fő
Belterület: 253 ha
Külterület: 2253 ha

Polgármester: Müller Istvánné
Alpolgármester: -
Jegyző: Török László

Önkormányzati képviselők:
Haga Dezső
Jónás Ferenc
Magyarics Anita
Reszlerné Pásztor Andrea
Szabó Konrád Sándor
Aradi Ferenc

Kisebbségi Önkormányzatok
A CIGÁNY önkormányzat összetétele:
Bauman Egon Roland - RPT, RPM, CSZOSZ
Bauman Ferencné - RPT, RPM, CSZOSZ
Fagyal Zoltánné - RPT, RPM, CSZOSZ
Koncányi Róbertné - RPT, RPM, CSZOSZ

A NÉMET önkormányzat összetétele:
Galambos Leó Csaba - Szatmári Németek Egyesülete
Keller Norbert - Szatmári Németek Egyesülete
Szabóné Rost Márta - Szatmári Németek Egyesülete
Tircsi Egon - Szatmári Németek Egyesülete

A település története:
Mérk a Délkelet-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 65 km-re, a román határ mentén található település. A 471-es útról Nyírbátornál leágazó alsórendű úton közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás Mátészalka-Ágerdőmajor útvonalon Tiborszállás.  A település mentén folyik a Kraszna. Erdőtársulásai jelentős részét akácosok jellemzik, ezenkívül találkozhatunk tölggyel, kemény és lágy lombúakkal, valamint fenyővel is. A nyílt társulások között homokpuszta-rétek, zsombékosok is megfigyelhetőek, jellemző a tőzegeper, a sások előfordulása. Talaja réti öntés, humuszos homok és lápos réti talajok.
Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással, a régi magyar nyelvben népszerű Mérk személynév alapján. Névadója valószínűleg  Merch, a szatmári németek ispánja lehetett.
A község 1299-ben tűnt fel bizonyos Miklós birtokaként. Az egy évvel később kelt oklevél arról értesít, hogy Ákos nb. István országbíró e települést leányának adományozta. 1318-ban I. Károly király az Ákos nemzetségtől hűtlenségük miatt elvette és a Gut-Keled nb. Bátori Bereck fia Jánosnak adta. Ettől kezdve az ecsedi vár tartozékaként az uradalom sorsában osztozott. 1613 után az erdélyi fejedelmek (Bethlen, majd Rákóczi György) birtoka lett, II. Rákóczi Ferenc halála után leánya, Júlia kezével Aspremont  gróf kapta meg, s így megmenekült az elkobzástól.  Károlyi Sándor az Aspremont családtól megvette a birtokot, ettől kezdve1945-ig a Károlyiak nagykárolyi uradalmának része volt. 1773-ban a földesúr a magyar jobbágyok helyett németeket telepített be. A németek mellett oroszokat is találunk a településen. 1776-ban az uradalmi összesítés 68 svábgazda nevét őrzi Mér-Vállaj községekben. Az 1848-as szabadságharc után a lakosság létszáma csökkent. 1873-ban a több mint egy hónapig tartó kolerajárvány megtizedelte a lakosságot .A századforduló után  a XVIII. századi német telepítésű község markánsan megőrizte kulturális elkülönültségét, de az asszimiláció erőteljesen megindult. A XIX. Században Mérk hatékony parasztgazdaságaival gazdag, irigyelt településnek számított környezetében. A Trianoni békeszerződés a községet a nagykárolyi vonzáskörzetből  kiszakította. Az új vonzáskörzet a Mérktől  20 km távolságra lévő Mátészalka és Nyírbátor nagyközségek lettek. Ez időponttól számítható a sváb kultúra hanyatlása, hiszen a sváb települések ( Csanálos, Fény, Kálmánd ) Romániához kerültek, a zárt sváb települések területi egysége felbomlott. A II. világháborút követően a községből  közel 300-350 főt hurcoltak el az ún. „málenkij robotra” a Szovjetunióba sváb származásuk miatt. Ez  az az időszak, amikor tömeges névváltoztatási kérelmek voltak pl. Reszlerből Révész, Linzenboldból Losonczi, Schrekből Somogyiak stb. lettek. Az 1960-as Tsz. Szervezés zökkenőmentesen ment végbe, aminek az a magyarázata, hogy a sok megpróbáltatást átélt svábság nem kívánt újabb megpróbáltatásokat átélni.
A község az 1980-as években a Nyíri, az 1870-es évektől a Mátészalkai járáshoz tartozott. Az 1920-as évektől a Csengeri, majd az 1940-es évektől ismét a Mátészalkai járáshoz került. Jelenleg Mátészalka városkörnyékének része. Az 1920-as években a Vállaji körjegyzőséghez tartozott. 1950-ben Mérk és Vállaj községeket egyesítették Mérkvállaj néven. 1955-ben ismét önálló községgé alakultak. 1971-től nagyközségi tanács székhelye, tanácsához tartozott Vállaj és Tiborszállás.
Az 1990-es választásokat követően Mérk újra önálló település.

Intézmények

Általános Művelődési Központ
(Iskola ,Óvoda, könyvtár. Művelődési Ház)
4352. Mérk, Béke út 1-17-19. Tel.: 44/554-044
vezető : Horváth Csaba

Rendőri Körzeti Megbízott Iroda
4352. Mérk, Hunyadi út 80.sz. Tel.: 44/355-289
Megbízott: Jablonkai István

Háziorvosi Rendelő
4352 Mérk, Hunyadi út 78.sz. Tel.: 44/355-245
Háziorvos: Dr. Bódis Gyula

Római Katolikus Plébánia
4352. Mérk, Hunyadi út 76.sz. Tel.: 44/355-238
Plébános: Dr. Mezei András

Védőnői Szolgálat
4352 Mérk, Hunyadi út 80.sz. Tel.: 44/355-319
Védőnő : Dr. Becsky Györgyné 

Református Parókia
4352 Mérk, Hunyadi út 74.sz. Tel.: 44/554-038
Lelkipásztor: Szabó Konrád Sándor

Gyógyszertár
4352 Mérk, Hunyadi út 80.sz. Tel.: 06 30/341-0735
Vezető: Rendes János

Ápoló Gondozó Otthon
4352 Mérk, Hunyadi út 183.sz. Tel.: 44/554-030
Igazgató: Harangozó Imréné

Építészeti kultuláris emlék:
Mérkre a soros és keresztcsűrös elrendezésű szalagtelkek jellemzőek. Népi építészetében ritka szép csűrjei érdemelnek figyelmet. Sok újabb állványos szerkezetű csarnokos csűr található még téglából épült, vakolatdíszes oromfallal.
Műemlékei közül 1696-ban említették először a kálvinista kézen lévő templomot. Az 1839-es tűzvészben a templom és a fa harangláb is elégett. 1850-ben újjáépítették a templomot, mely közel fél évszázad alatt korszerűtlenné vált, ezért az egyház teljesen új templom építését határozta el. Kacsó Károly nagykárolyi műépítész tervezte és Juhász György építőmester volt a kivitelező. 1900. március 29-én helyzeték el az alapkövet, s készült el a mai templom a község közepén , közvetlenül a római katolikus templom mellett 1914-re, eklektikus stílusban, kelet-nyugati tengelyben. A keleti homlokzat előtti torony 25 méter magas, íves orommal csatlakozik a 320 ülőhelyes templomhoz. Orgonáját Kerékgyártó István építette 1907-ben hat változattal. Harangjait 1840-ben, és 1927-ben öntötték.
A római katolikus templom 1813-ban épült, az 1839-es tűzvészkor eléget. 1882-84 között újjáépítették, de 1887-ben a zivatar a tornyot „derékba törte”. 1889-ben a község Lotz Károlytól rendelt oltárképet a kép 1890-ben készült el. A templom jellege szerint utcasorban álló egyhajós, kereszthajós, eklektikus építmény,  sokszög alakú szentélyzáródással és homlokzat feletti toronnyal.

Műemlékek:

Helyi védettségű emlékek:

Rendezvények:
– Strudlifesztivál (július –augusztus)
– Karácsonyi hangverseny  (december)

Szállás és étkezési lehetőség:

Közlekedés:
Mérk-Nyírbátor  és Mérk–Mátészalka útvonalon naponta többszöri időpontban autóbuszjárat. 

Gazdaság:
A községünkben élő munkaképes korú lakosság egy részének munkahelyi lehetőséget nyújt a községben lévő Ápoló- Gondozó Otthon,  Flekni Kft. (nyúltenyésztés)  Mérki Hús BT. És MIZO-LA BT.  (sertésfeldolgozás)  Kurucz és társa  Kft. (szemes termények felvásárlása)  és az Önkormányzat intézményei. További  lehetőséget nyújtanak  Nyírbátor és Mátészalka ipari üzemei.

A vállalkozások főleg szolgáltatást nyújtanak, ipari termelés nincs.