Akadálymentes nézet
| Kocsord | <<

 

Kocsord


Önkormányzat neve: Kocsord Község Önkormányzata
Önkormányzat címe: 4751  Kocsord, Szent István  utca 13.
Lakosság szám: 3025 fő
Belterület: 318 ha
Külterület: 2228 ha

Polgármester: Dr. Barkaszi Sándor
Alpolgármester: Pajtás Zsigmond
Jegyző: Kósáné Jakab Valéria

Önkormányzati képviselők:
Báthori Gábor
Jakab Anna
Czellár István Endre
Eszenyi Tamás
Ónodiné Kiss Márta Mária
Pajtás Zsigmond

Kisebbségi Önkormányzatok

A CIGÁNY önkormányzat összetétele:
Lakatos Miklós - CSZOSZ, RPT, RPM
Disznós Gusztáv - LUNGO DROM
Varga Gyula Néger - LUNGO DROM
Varga József Tató - LUNGO DROM


A NÉMET önkormányzat összetétele:
Jakab Éva - SZATMÁRI NÉMETEK EGYESÜLETE
Jakab Lászlóné - SZATMÁRI NÉMETEK EGYESÜLETE
Katona Attila - SZATMÁRI NÉMETEK EGYESÜLETE
Katona Viktorné - SZATMÁRI NÉMETEK EGYESÜLETE
                                                                                                                                                  

A település története:
A község 1270-ben tűnik fel a Káta nembeli Panyit fia , Ábrahám végrendeletében. A család alapítója, Gotthard comes a XIII. század első harmadában születhetett. Ekkor már vámos hely volt és az is maradt 1848-ig. 1277-ben a Ponith comes véréből való Csaholyi család szedte a vámot a kocsordi hídon.
A Csaholyi család 1399-ben , mikor Mácsa (Ököritófülpös határába olvadt be) helység elpusztult, ennek lakosait is ide telepítette át.
A XV. Században két részre oszlott: Hidas vagy Kis-Kocsordra és Nagy-Kocsordra.
Az előbbinek vámja általában a királyi birtok maradt. 1416-ban Zsigmond vámját az Ónodi Czudar Péter bánnak adományozta. 1466-ban a Báthoryak fölkérték, de a Csaholyiak tiltakoztak ellene. A XIV. század elején már egyháza volt, és ekkor Nagykocsord néven szerepelt, de 1477-ben Kyskochord is említve van. 1547-ben Csaholyi Annával a Melith Györgyé lett. Erődített kastélyt épített benne, és azt Péter öccsére hagyta. A kastély az úgynevezett Kátyótól övezett telekrészen állt.
A XVII-XVIII. században a háborúk, éhínség, járványok miatt csaknem teljesen kipusztult a falu. A Melitth család kihalása után a XVIII.század első harmadában a kincstár tulajdona lett. 1696-ban a Szatmári vár tartozéka volt, majd a gróf Teleki, Sulyok, Korda, Zrinyi, Patay, Bakos és Jakab családok szerezték meg.
A XIX. Század elején gróf Dégenfeld, az Ilosvai és a Patay család bírta.
Gróf Dégenfel Miksa felesége, gróf Teleki Anna révén jutott a helység legnagyobb részének birtokába, majd utána özvegy Tisza Kálmánné , született gróf Dégenfeld - Schomburg Ilona és a Tisza család örökölt.
1944-ig a tiszai révnek ők voltak a tulajdonosai. Szatmár vármegye első katonai feljegyzéséből tudjuk, hogy 1782-85 között az 5 mérföld hosszú és 1,5 mérföld széles Ecsedi-lápon folyó Kraszna sokszor kiöntött egy évben, mivel nagyon gyors és hirtelen ért ide az áradása Erdélyből.
A Kraszna 20-30 lépés széles volt és több ágra szakadt a falunál.
A falu közti erdő megközelíthetetlen volt.
Tulajdonképpen a két falu Kiskocsord és Nagykocsord egyesítéséből keletkezett.
Nagykocsord a mai Táncsics utca, melynek tágas teresedése körfalut sejtet.
A református templom az ovális alapzatú tér végében, a házak között áll. A tér másik végében állt darálómalom, amelyet sajnos még a rendszerváltozás előtt lebontottak.
A hagyomány szerint a térség közepén azelőtt tó volt. Kiskocsord főutcája a mai Szent István utca, ennek folytatása a Hatház (a mai Hunyadi u ), amelyből a Katona-vég (ahol a Katona család sok tagja lakott, mai neve Rákóczi u.) ágazik ki.
A falura a soros elrendezésű szalagtelek a jellemző.
A XIX. Század végén a református egyháznak két szárazmalma volt.
Fényes Elek Geographiai szótárában 1851-ben így írt Kocsordról:
Magyar falu Szatmár vármegyében. Ecsedhez északra 1,5 mérföldnyire 884 lakossal, református templommal. A Kraszna vize mellett a posványos Ecsedi-láp megszakadása lévén sok hidakkal és töltésekkel tartatik. Szántóföldje fekete nyirok, részint homok, de termékeny. Roppant lápjában sok szénát, nádat gyűjthet, halat, csíkot foghat.
Szatmár vármegye monográfiájában már így szerepelt: 3228 holdas kisközség a Nyírségben, 332 házzal és 2076 lakossal. Hitelszövetkezettel és függetlenségi körrel. 1910-ben 397 házban 2284-en éltek.
Egy 1930-es évekbeli feljegyzés szerint: "Kocsord területe 4484 kat. hold, lélekszáma 2458, kik 3 oláh kivételével magyarok.
Felekezetileg 2295 lakós református, 56 római katólikus, 56 izraelita és 6 evangélikus. A reformátusoknak templomuk helyben van. Lakóházak száma 494.
Közoktatását 1 református elemi népiskola és 1 községi gazdasági továbbképző látja el.
Foglalkozás szerint megoszlik a lakosság 2075 őstermelő, 200 iparos, 52 kereskedő, 29 közlekedési-, 37 közszolgálati alkalmazott, 25 napszámos, 24 házicseléd és 12 egyéb foglalkozású egyén között."
Kocsord határához tartozott, de mindig különálló birtokként emlegették Sándor-telkét, más néven Pusztasándor tanyát. Valószínű, hogy Mátészalka földesura, Karászi Sándor bán alapította , mert az ő birtoka volt 1325-ben.
A Csaholyiak ezen vétel után kapcsolták uradalmukhoz, és sorsa megegyezett az egyéb birtokaikéval. Mint falu a XVI. Században elpusztult. A XVII. század végén egy ideig a ludányi Bay család birtoka volt. A külterületi lakóhelyet az 1970. évi árvíz után kezdték lakói elhagyni. 1980-ban már csak 75 lakosa volt.

Intézmények

Jókai Mór Általános Iskola
Jókai u. 14. Tel.: 06-44-310-97
www.jokai-kocsord.sulinet.hu
Igazgató: Katona Attila

Óvoda
I.számú:Árpád u.57. Tel.: 06-44-310-872
II.számú:Rákóczi u.2. Tel.: 06-44-315-388
Bakos Jánosné vezető

Építészeti kultuláris emlék:
Tisza-kastély
Unitárius templom

Műemlékek:
– I. világháborús emlékmű 68 áldozat nevét őrzi. Eredetileg a reformátustemplom falán volt elhelyezve, a templom 1997 húsvét első napjára történő leégése után a köztemetőbe került áthelyezésre
– II világháborús emlékmű a település önkormányzata építtette 1994-ben, 53 ismert áldozat és 19 áldozatul esett család emlékének
– A székely hadosztály emlékműve

Helyi védettségű emlékek:
Községünktől 1,5 km-re 5,7ha csodálatos természeti környezetben található egy horgásztó. Jelenleg 156 horgászegyesületi tag van. A horgászat az országos horgászati rend szerint folyik a tavon. Gazdag nemeshalállománnyal rendelkezik.
A horgászni vágyók napijegyet válthatnak a helyszínen.
Lehetőség van az éjszakai horgászásra.
A horgásztó önkormányzati tulajdonba került és környezete 6,7 ha erdő, ahol a település szabadidő parkot szeretne kialakítani.

Rendezvények:
Falunap

Szálláslehetőség:
nincs

Étkezési lehetőség:
Kraszna Vígadó - (házias ételek) Hunyadi u. 62/a

Közlekedés:
Vasút: A legközelebbi települések - nyugaton Mátészalka, keleten Györtelek a 114-es, északkeleten Tunyogmatolcs a 115. számú - vasútvonalon is megközelíthetőek, az említett települések közötti két vasútállomás: Kocsord és Kocsord alsó.
Közút:  A községet átszeli a 49 számú főközlekedési út, mely a 41. számú főút rohodi elágazásától indulva Vaja, Őr, Jármi, Mátészalka, Kocsord településeken áthaladva Győrtelek község nyugati szélén levő elágazással a román és az ukrán határ felé vezet.
Belterületen a közlekedés biztonságához az 1997-ben épült, 5,6 km hosszú kerékpárút nagymértékben hozzájárul.

Gazdaság:
Kocsord agrárjellegű település. Ennek megfelelően a lakosság megélhetéséhez az állattartás, szántóföldi zöldség- és abraktakarmány valamint a gyümölcs termesztése még akkor is jelentős kiegészítést biztosít, ha az agrárium országosan tapasztalható válsága erőteljesen érezteti a hatását.
A vállalkozások főleg szolgáltatást nyújtanak, ipari termelés nincs.