Akadálymentes nézet
| Kántorjánosi | <<

 

Kántorjánosi


Önkormányzat neve: Községi Önkormányzat
Önkormányzat címe: 4335 Kántorjánosi, Kossuth L. u. 14.
Lakosság szám: 2198 fő
Belterület: 238 ha
Külterület: 3923 ha

Polgármester: Pavelcsák István
Alpolgármester: Szepesi Gábor
Körjegyző: Nádas Sándorné

Önkormányzati képviselők:
Balogh Miklós Zoli
Gáll Elek
Hakucsák Miklós
Laskai Gáborné
Dr. Péter Zoltán
Szepesi Gábor            

Kisebbségi Önkormányzatok

A CIGÁNY önkormányzat összetétele:
Balogh Miklós Zoli - LUNGO DROM
Lakatos Lászlóné Anci - LUNGO DROM
Rézműves Éva - LUNGO DROM
Sebők Gábor - LUNGO DROM                                                                                                                    

A település története:
A Jánosi helynév a latinból átvett János keresztnevünk -i birtokosképzős származéka. A Kántor- előtag is igen régi: a Jánosi család egyik, Kántornak is nevezett és a XIV. században élt tagjára utal: a név a kántor köznévvel azonos.
A település neve 1272-ben Hodász (akkor Hetény) határjárása során tűnik fel János néven, két azonos nevű birtokot jelölve. Az egyiknek korán megjelent a plébániája is, az első falu keletkezését tehát legalább a XII. századra lehet tenni. Első lakói a Nyírség keleti peremén húzódó gyepűvonal őrei lehettek. Az egyik falu birtokosa István mester, akinek fiai 1298-ban, majd 1345 körül osztoztak meg javaikon. A középkori tulajdonosnak, a Jánosiról és később Derzsről is nevezett Kántor családnak ősei jóval a XIV. század előtt kapták, a rokonság ugyanis több ágra oszlott. A szétágazó kisnemesi családok tagjai tevékenyen részt vettek a megyei közéletben. Zsigmond király 1408-ban a Kántor család birtokait, mivel azok Kis Károly mellé állottak, elkobozta, s Báthori Péter főispánnak és Császári Györgynek adományozta. 1411-ben kegyelmet nyertek, mert új adomány címen öt családtag a többi falujukkal együtt visszakapta.
A XIX. század fordulóján lényegében armalisták által lakott hely volt, amelynek kisebb részeit a Vay, az Ibrányi és a közeli Hodászon birtokos Komoróczy család bírta.
A XIX.század elején a magyarok mellett jelentős számú rutén élt a faluban. Az 1911-13. évi névtárak szerint 1346 református és 917 más vallású lakója volt.
A mai község határába olvadt be, de külön helynévként máig is megmaradt Iklód (Nyíriklód) falu. A település a XIII. század közepén már állt. A falut Kisjánosinak, Balognak, Balogjánosinak és Iklódnak egyaránt nevezték. A birtok egy része 1394-ben a Kántorok kezére került, s mint Balogjánosi puszta szerepelt. Későbbi története elválaszthatatlan Kántorjánosi történetétől, de viszonylagos önállóságát sokáig megtartotta, mert csak századunk elején, 1917-ben olvadt be hivatalosan a testvérközségbe. A Dersi Kántor család 1411. évi birtokba iktatása alkalmából a Jánosi határon felsoroltak tíz telket: Boglyaserdőt, Vasvárit, Rétet, Gothardot, Koppántelket, Ruszkát, Gergesmezőt, Martonyt, két Tarkánt és Cserepest. Ezek közül Gothard alapítóját egy XIV. századi oklevél említi, s Martony is előfordul már 1357-ben. Ma e helynevek közül csupán Boglyaserdő él, Boglyastanya néven.
A község az 1860-as években közigazgatásilag a Nyíri, az 1870-es évektől a Mátészalkai járáshoz tartozott, majd Mátészalka városkörnyékének része lett. Az 1920-as években körjegyzőségi székhely volt, hozzátartozott Nyírderzs. 1970-től nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Hodász, társközsége Nyírkáta volt. Jelenleg önálló.

Intézmények;

Móra Ferenc ÁMK.
Kántorjánosi, Kossuth L. u. 6.sz., Tel.: 06-44-550-004, 06-44-550-005
Laskai Gáborné

Idősek Otthona
Kántorjánosi, Arany J. u. 22., Tel.: 06-44-350-424

Napközi Otthonos Óvoda
Kántorjánosi, Arany J. u. 38. sz., Tel.: 06-44-350-105
Rácz Istvánné

Építészeti kultuláris emlék:
nincs

Műemlékek:
nincs

Helyi védettségű emlékek:
Református egyház

Rendezvények:

Szálláslehetőség:
nincs

Étkezési lehetőség:
ebéd előre egyeztetett időpontban

Közlekedés:
busz

Gazdaság: