Akadálymentes nézet
| Jármi | <<

 

Jármi

Önkormányzat neve: Jármi
Önkormányzat címe: 4337 Jármi, Kossuth u. 16.
Lakosságszám: 1306 fő
Belterület:
Külterület: 1237 ha

Polgármester: Győrfiné Papp Judit
Alpolgármester: Varga Lajos Gábor
Körjegyző: Mindák Katalin

Önkormányzati képviselők:
Ifj. Sarka Béla
Horváth László
Koós Csaba Levente
Maklári Zsolt
Sarka Attila Imre
Varga Lajos Gábor

A település története:
Jármi község az Európai Unió területi statisztikai besorolása szerinti NUTS5 szinten az Észak-Alföldi Régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben helyezkedik el. A közlekedés szempontjából viszonylag jól megközelíthető a 49-es úton. A település mezőgazdasági jellegű lakótelepülés.
Feljegyzések Jármiról 1929-től a Nyíregyházi Levéltárban található adatok szerint, és  1965-66-ban élő öregek visszaemlékezései alapján.
B o r o v s z k y  S a m u : feljegyzéseit  1907-ben készítette. Magyarország vármegyéi és városai címmel.
A 87. oldalon ezeket találjuk: Jármi magyar kis község a Nyírségben. 120 házzal, 700 magyar lakossal, kik közül 442 ref., 78 gör.kat., 64 ró.kat., 99 izraelita. Határa 2 186 kh. Régi község. A Jármi család ősi, névadó birtoka, melyet 1329-ben róluk Jármi telkének neveztek. A jármiak egy részét az óbudai Clarissa apácáknak hagyták, és ezt a részt  1367-ben a Csaholyiak vették meg. Egészen a XVI. századig a két család volt az ura. 1547-ben a Csaholyi Imre leányai kapták, s velük a Melitheké lett. 1551-ben pedig Jármi Barnabás részét Apáthfalvy András kapta. Ezentúl  több részre oszlott el, s a Kulin , a Tatay és Gacsályi családok lettek fő birtokosai a Jármi családnak egy másik ágával, s a Kőmüves családdal.
Más forrásból: Nevében talán a déli szláv eredetű „járom” köznév rejlik. A lakosok máig úgy tartják, hogy községük névadója a Jármi család volt, ám az oklevelek tanúsága szerint Balog Miklós fiainak leszármazottai vették föl a faluról a Jármy nevet valamikor a XIV. század végén.
Legfontosabb régészeti leletei 1935-ben kerültek elő: kora vaskori (szkíta kori) edények, ez arra utal, hogy az i.e. VIII században” megült” hely lehetett. Neve későn, 1325-ben bukkan fel először oklevélben Liarmutelek formában a Karásziak birtokaként, fellelhetően a XIII. század második felében telepítette Karászi Sándor. 1329-ben Karászi László a birtok egyik felét Tákosi Sándornak, a másikat Paposi Miklós két fiának adta el. Ezután Magyar Pálé lett, aki visszacsatolta a szalkai uradalomhoz. 1355-ben aztán az ő özvegye az uradalom részeként az óbudai klarisszáknak adományozta, akik viszont 1367-ben az egész uradalmat eladták a csaholyi-nemzettségnek a már lakottként feljegyzett Jármival. 1388-ban Csaholyi Sebestyén kétharmad részben odaajándékozta Balog Miklós fiainak, akiktől a Jármy család eredt, a Csaholyiakkal együtt a XVI. századik bírták a falut. 1547-ben megkapta Csaholyi Imre Anna nevű leánya. Jármi Barnabás részéhez Apátfalvi András jutott hozzá, később pedig a Jármi család másik ágával, a Kőmíves családdal együtt a Kulin, a Tatai és a Gacsályi család osztozott benne. A XVII-XVIII.században királyi adománnyal több részbírtokosa lett, 1695-ben 25 család élt a faluban. 1828-ban Jármi 658 lakosa között kevés oroszt is följegyeztek. Szatmár vármegyei faluként szerepel  Fényes Elek 1851.ben kiadott Georgraphiai szótárában. Számos  nemes (köztük Kulin, Kőmíves, Tatay) bírta, 738-an lakták. Szatmár vármegye 1908.évi monográfiája szerint a nyírségi magyar kisközség 126 házában 700 lakos élt, határa 2186 holdra terjedt ki. Abban az időben Kulin Sándornak volt benne nagyobb birtoka. Az elmúlt időszakban a mátészalkai járás részeként székhelyközség volt, tanácsához tartozott papos. 1980-ban 1195 hektár területtel bírt, 399 házában 1190 lakos élt.
A település lakosságszáma ma is lassan növekvő tendenciát mutat, amelyet inkább a beköltözések, mint a természetes szaporodás okoz. A településre költözők között jelentős  azok száma, akik Mátészalkáról költöznek ide, élvezve a közeli város előnyeit a munkalehetőségek, szolgáltatások területén, elkerülve a hátrányokat, pl. a zaj- és környezetszennyezést.

Intézmények;

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola
Jármi, Petőfi út 12.
Maklári Zsolt

Napközi otthonos Óvoda
Jármi, Kölcsey út 16
Kádár Andrásné

Művelődési ház - könyvtár
Kölcsey út 14.
Koós Ildikó

Építészeti kultuláris emlék:
Jármi eredetileg két út kereszteződésénél kialakult alaprajzú, többutcás falu. A T alaprajzú korai településszerkezet párhuzamosan nyitott új utcákkal bővült a XVIII-XIX. században, s ezekről ágaznak el az újonnan épített, a volt dűlőutakhoz igazodó házsorok. A mindmáig úti falunak tekinthető község utcái előkertes beépítésűek; a szalagtelkek egy-, ritkábban kétsoros elrendezésűek. Egy-egy teleknél a kettős udvaros elrendezés figyelhető meg. Népi építészetére jellemző volt, hogy a lakóházak sárral tapasztott földfalasak voltak. Korábban a favázas patics-, a századforduló után a rakott-, majd vert-és vályogfal volt általánosnak mondható. A nádazott ház számított a leggyakoribbnak. A lakóházak három-, ritkábban két osztatuak; földfalasak és földpadlósak voltak A gazdasági épületek közül az istálló (ól) gyakran összeépült a lakóházzal és  azzal egy tető alá került. A Kossuth u. 32.sz. alatt, a kúriának ismert házat kisnemesi család építette a XIX. Század közepén.
A nyírségi kisnemesi építészet szép példája, az úgynevezett Kulin kastély.
Az utóbbi már náddal borított, de ez alatt zsindely héjazatú kisnemesi lakóház a mindkét végén kontyolt nyeregteteje, a téglából rakott kerek oszlopos elő-és oldaltornáca miatt igen mutatós épület volt. Az eredetileg vastag tölgyfaoszlopok közé függőlegesen font vesszőkből és az arra felhordott sárból készült (paticsfalas) fal csak az udvari hosszú homlokzatnál maradt meg, a többszöri átépítések során a többi falat vályogra cserélték. Az épület a Nyíregyháza melletti Sóstói Múzeumfaluban eredeti formájában látható.

Műemlékek:
Jármi nevezetessége a Református temploma. Jármi nevezetessége a Református temploma. A helység egyházi életéről semmit sem tudni addig, mígnem 1602-ben református egyháza harangot nem öntetett. Kézi András lelkész szájhagyomány után jegyezte fel egy emlékiratban, hogy „azelőtt fatemplom volt, de hogy mikor épült az nem tudható, csak sejteni lehet, hogy az 1600-as években épült.„ A fatemplom körül temető volt, a mostani templom helyén egészen addig állott, míg annak építését elhatározták. Egyes források szerint 1775-ben, más források alapján 1798-ban kezdődött a mostani templom építése, azonban Kriston Mihály predikátor 809. évi jelentése szerint, „a kelet-nyugati tengelyű templom nyugati homlokzata elé az 1823. évben építették a homlokzat előtti 28 méter magas tornyát. 1863-ban meghosszabbították a templomot és a falakat vaspántokkal, kötötték össze, mert meg voltak repedezve. Az 1887-ben feltett toronygombot 1912-ben le kellett venni, mert új lemezfedést kapott a templom és a torony is. Majd 2002-ben a torony rézlemez fedést kapott. A 8x8 méteres belső térben sík, vakolt mennyezet és 270 ülőhely van. Régi orgonáját Kerékgyártó István építette 1896-ban két változattal, mely jelenleg is megvan a paposi református templomban. Jelenlegi orgonáját Váradi Miklós kétmanuálosra építette 1943-ban, nyolc változattal. A régi 538 kg-os nagyharangját Seltenhofer Frigyes öntötte 1928-ban Sopronban, a 220 kg-os kisharangot pedig László Sándor készítette 1841-ben Kisgejőcön. Miután nagyharangja megrepedt, a jelenlegit 1987-ben Gombos Lajos öntötte Őrbottyánban. A késő barokk stílusú templom műemlék. törzsszáma 6105.

Rendezvények:
– Falunap
– Karácsonyi koncert
– Megemlékezések

Szálláslehetőség:
nincs

Étkezési lehetőség:
iskola konyhája

Közlekedés:
Vasútvonal nincs, legközelebbi vasút Mátészalkán található. A buszközlekedés sűrűsége kielégítő, a reggeli csúcsforgalom idején a számuk nem megfelelő az iskolai időszakban.  A település belső útjai 100%-ban szilárd burkolattal lefedettek. Belterületi kerékpárúttal rendelkezünk.
A kistérség székhelyétől, Mátészalkától mért távolsága a községünknek, 5 kilométer. Az ÉK-i Nyírségben, Nyíregyházától K-re, mintegy 52 km távolságra található település. A közlekedés szempontjából viszonylag jól megközelíthető a 49-es úton.

Gazdaság:
A településen a vállalkozásokat elsősorban egyéni vállalkozók képviselik, nagyobb cégek a településünkön nem találhatóak. A cégek elsősorban mezőgazdasági termékek felvásárlását végző telephelyet működtetnek, vagy a településen van bejegyzett székhelyük, de vállalkozási tevékenységüket  elsősorban nem a településünkön folytatják. A foglalkoztatási gondok enyhítését jelentené, ha munkahelyteremtő vállalkozások indulnának, vagy települnének községünkbe.
A jelenleg működő egyéni vállalkozások többsége a kereskedelem, szolgáltatás, őstermelői tevékenység területén működik és csak a vállalkozónak, valamint családjának biztosít munkalehetőséget, megélhetést.

Cégek száma, egyéni vállalkozások száma: (A településen vállalkozási tevékenységet végző vállalkozások száma és összetétele 2006-ban)

Ágazat

Vállalkozások száma

Ipar

2

Építőipar

0

Mezőgazdaság

9

Távközlés, közlekedés

0

Kereskedelem, vendéglátás

21

Szolgáltatás

16

Vízgazdálkodás

-

Egyéb ügynöki, közvetítői tevék.

10

Egészségügy, szociális, kulturális

5

Összesen:

63