Akadálymentes nézet
| Győrtelek | <<

 

Győrtelek


Önkormányzat neve: Győrtelek Községi Önkormányzat
Önkormányzat címe: 4752 Győrtelek, Kossuth út 47.
Lakosság szám: 1729 fő
Belterület: 178 ha
Külterület: 1298 ha

Polgármester: Halmi József
Alpolgármesterek: Halász Mihályné
Jegyző: Imre Miklósné


Önkormányzati képviselők:
Halász Mihályné
Baráth Erszébet
Debreceni Zoltán
Demeter Antalné
Páll Jánosné
Tomori Szabolcsné

A település története:
Mátészalka – Csenger útvonalon  található település.  A Szamos bal partjára települt hajdani falu nagyobb részét a folyó elhordta a templommal együtt a XIX. század elején, de megmaradt a régi főutca egyik házsora. A ma 1477 hektár területű község a Szamos  átvágása óta a holtág mellett fekszik. A jellemzően soros elrendezésű szalagtelkeken 417 lakás áll. Helyi különlegesség, hogy itt nincsenek külön, a házzal szembeni oldalra épült nyári konyhák. Bár az 1781 fő lakosú község már átépült, modernizálódott, a Kossuth utcán (a régi Alsó utcán) még láthatóak a népi építészet szép emlékei, mindegyik ház tornácos. A lakók általában mezőgazdaságból élnek. Györtelek    közigaztatása 1991. január 1-től Ököritófülpös községről vált le.
Történelme: Az eredeti névalak Giurtheleke (Györtelke) olyan birtokot jelent, amely egy György nevű személy tulajdona volt, 1452-ben Gertheleke, Geregteleke, Gergthelek, 1477-ben Gyerthelek néven jegyezték. A név mai alakja (Győrtelek) téves, ugyanis a hivatalos szervek a XIX. század közepe táján Győr nevével kapcsolták össze. Szerencsére a község névtábláján már néhány éve a helyes alakjában, a történelmi tényeknek is megfelelő Györtelekként szerepel. Régi birtokosai a Csaholyiak voltak. 1333-ban Csaholyi Sebestyén György fiának adta, és Szirmay szerint Györgytelekének nevezte el. Igen régen megült hely volt, még látszik az a földsánc, amely a község határában a Szamostól indul ki és hosszan elnyúlva, lassanként beleolvad a tájba.
 1399-ben  Mácsa helység elpusztult, a lakói ide költöztek. A XV. században a Csaholyiak bírták, e család kihalta után mások is szereztek benne részeket, így 1543-ban Peökry Pál és 1659-ben Kapy Klára. A kis települést egymás után érték a megpróbáltatások: az ecsedi vár szomszédsága miatt minden had végigdúlta s a XVII. század végén, XVIII. század elején majdnem puszta lett. 1662-ben a szatmári őrség 2000 forint kárt tett benne, 1709 és 1742-ben pestis, 1717-ben a tatárok pusztították, a Szamos is majd minden évben elöntötte. A XVIII. század végén földesurai a gróf Károlyiak, az Ilosvay, Irinyi, Patay, Uray, Luby, Móricz, Filep, Radványi, Kubinyi, Gerzsenyi és a Dombrády családok, a XIX. században az ő utódaik voltak.
Szatmár vármegye katonai leírói az 1782–85 között látottakat örökítették meg: Magas törzsű tölgyeserdő övezi, a Szamos meredek partját a töltés mellett gáttal magasították. A folyó áradáskor gyakran egyesült a Tiszával, és elárasztotta az egész vidéket. A falu közelében lévő rétek nyáron szárazak voltak, a náddal egészen benőtt nagy mocsár (az Ecsedi-láp) az ásott csatornát kivéve sosem száradt ki, állandóan járhatatlan volt. Fényes Elek Geographiai szótárában Szatmár vármegyei magyar faluként szerepel: 428 lakosa, róna fekete agyagos határa két nyomásbeli, szénája sok van. Itt vezet el az a költséges vízárok, amelyen gróf Károlyi Antal az Ecsedi-láp vizét a Szamosba akarta szivárogtatni. A Szatmár vármegyei monográfiában az Ecsedi-láp északi sarkán fekvő kisközségben 198 házat és 978 lakost számoltak össze. Jékey Zsigmond és Németh Elemér bírták a legnagyobb részt. Németh Elemér itt mintagazdaságot tartott fenn és különösen a sertéstenyészete volt messze földön híres. Tetszetős úri lakában sok érdekes régiséget (különösen középkori fegyvereket, kürtöket, sisakokat, kínzó eszközöket) és gazdag könyvtárat tartott. Működött a községben fogyasztási és értékesítő szövetkezet, függetlenségi kör. A település 2496 holdnyi határához tartoztak a Jékey, a Luby és a Vállyi tanyák. (Itt e tájon feküdt hajdan Bodortelke vagy Bodor földe puszta, amelyre 1427-ben Zsigmond királytól Kállay János kapott királyi adományt; 1429-ben a Csaholyiakat iktatták be a Bodor földe részeibe.)
Nevezetességei: A falu református temploma egyszerű, klasszicista, félkörívvel záródó teremtemplom. Följegyeztek itt egy 1731-ből vagy 1759-ből való református fatemplomot, amelyet a Szamos elöntött.  Helyette 1781-ben új fatemplomot építettek, 1822-ben téglából emelték a most látható templomot, az 1765-ből való fatornyát 1871-ben cserélték fel a mai, boltozott helyiségekkel körülvett eklektikus homlokzati toronnyal. A falunak van még egy katolikus temploma is. Lebontották már az 1843-ban épített régi paplakot. A volt Csizmadia-kúria 1990-óta védett műemlék. A XX. század fordulója után épülhetett sajátos stílusban. A helyi termelőszövetkezet felszámolójától  vásárolta meg az Önkormányzat, amelyet felújítás után faluházként kíván hasznosítani.
Természeti értékei:  A festői szépségű Szamos holtág, ahol egyre többen keresnek felüdülést. Nagyon sokan fedezték fel a hely szépségét, és építenek, vásárolnak hétvégi házat, horgásztanyát.   

Intézmények;

Fekete István Általános Iskola és Óvoda
Győrtelek, Kossuth út 133/C. Tel.:44/557-040
Vezető: Korponai Sándor ált.isk.ig.

Gyermekjóléti Szolgálat
Győrtelek út 19., Tel.: 44/357-110
Vezető: Gajda Jánosné

Községi Könyvtár
Győrtelek, Kossuth út 76., Tel.: 44/357-104
Vezető: Szatlóczky Tiborné

Háziorvosi Szolgálat
Győrtelek, Kossuth út 133., Tel.: 44/357-336
Dr. Varga Sándor háziorvos

Védőnői Szolgálat
Győrtelek, Kossuth út 133., Tel.: 44/357-771
Májerné Veres Melinda védőnő.                                                                                         

Építészeti kultuláris emlék:
nincs

Műemlékek:
– Csizmadia-kúria
– református templom

Helyi védettségű emlék:
nincs

Rendezvények:
Évente megrendezett falunap.

Szálláslehetőség:
Refomátus Egyház által üzemeltetett Szivárvány Szálló, Győrtelek, Templom út 3.

Étkezési lehetőség:
– Általános iskola és óvoda konyhája
– Cukrászda.

Közlekedés:
Vonat: Mátészalka-Csenger, autóbusz: Mátészalka-Csenger-Fehérgyarmat.

Gazdaság:
A termelőszövetkezet felszámolása után a lakosság un. kisgazdasági termelést folytat. Munkahelyi lehetőséget csak a Megyei Önkormányzat Szociális Otthona, valamint az önkormányzati intézmények biztosítanak. A településen ipari létesítmény nincs.