Akadálymentes nézet
| Géberjén | <<

 

Géberjén

Önkormányzat neve: Géberjén Község Önkormányzata
Önkormányzat címe: 4754 Géberjén, Móricz Zs. utca 30/A
Lakosság szám:  559 fő
Belterület: 538 ha 8960m²
Külterület: 75ha 6406m²

Polgármester:
Alpolgármester: Tárkányi Sándor
Körjegyző: Dr. Görbéné Dr. Székely Edit Hajnalka

Önkormányzati képviselők:
Mészáros Róbert
Szilágyi Mihály
Tárkányi Sándor
Szabó József

A település története:
Nevét a XI–XIV. századig Gabrian formában jegyezték föl; a régies magyar Gáborján, Géberjén személynév forrása a latin Gab(i)rianus, vagyis Gábor személynév, 1387-ben Gabrien, 1393-ban Geberyen alakban írták. Legkorábban 1181-ben a cégényi monostor határjárása során említik. A XIV. században a Matucsinayak osi birtoka volt, de 1387-ben hutlenségük miatt elvesztették, utánuk a Rozsályi Kun és a Szántai Petofi nemzetség kapta meg, akikrol leányágon a Báthoryakra szállott. 1395-ben a Kunok részét a király visszaadta a Matucsinayaknak, majd 1436-ban ezt is a Báthoryak kapták meg. Ebben az idoben pusztaként szerepelt az okiratokban. A Báthoryak mellett a XV. században a Fülpessy, Matucsinay és Rozsályi Kun családoknak is volt benne részük. A XVI. században ugyanezeké a családoké vagy örököseiké volt, a XVII. században már az egész Báthory-birtok a Bethleneké, majd a Rákócziaké lett. 1659-ben Jékey Ferenc kapott rá királyi adományt, ám 1662-ben II. Rákóczi György özvegye, Báthori Zsófia elfoglaltatta a falut. Miután lakóit a tatárok elhurcolták, 1664-ben megengedte Jékeynek, hogy néhány jobbágyot telepítsen bele a beregi birtokairól. Jékey Ferenc felesége 1667-ben szerezte vissza végérvényesen Géberjént, és a XIX. században már egyedül ez a család birtokolta. Jékey Zsigmondnak az 1900-as évek elején itt "csinos és kényelmes úrilaka" volt, amelyet a XIX. század elején Jékey Imre építtetett, a másik udvarházat viszont a XVIII. század végén Jékey Ferenc emeltette. Itt orizték a Jékey család levéltárát a XIII. századtól kezdodo oklevelekkel együtt. Szatmár vármegye elso katonai felméroinek leírása szerint 1782–85 között a Szamos mellett, tölgyerdo közelében fekvo település rétjei a Szamoson túl és az Ecsedi-láp felé mocsarasak és járhatatlanok voltak. Fényes Elek Geographiai szótárából az 1851 körüli állapotokat ismerhetjük meg: magyar falu Szatmár vármegyében Fülpösdaróc szomszédságában; 369 lakos lakja. Két nyomásbeli határa gazdag termékenységu, gyümölcsösei szépek. Az 1939-ben kiadott Szatmár vármegyei monográfiában már 81 házzal, 468 lakossal és 883 holdnyi határral szerepel.

Intézmények

Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda
4754 Géberjén, Kossuth út 7-11. Tel.: 44-357-224
Igazgató: Szabó József

Művelődési Ház
4754 Géberjén, Dózsa Gy. utca 5. Tel.: 44-358-087
Vezető: Máté Tiborné

Ezenkívül a Boldog családok Egyesület Támogató Szolgálat telephellyel rendelkezik
Géberjénben, valamint folyamatban van egy 50 férőhelyes Fogyatékossággal Élők Nappali  Intézményének a beindítása, amely várhatóan 2007 szeptemberében nyitja meg kapuit 

Építészeti kultuláris emlék:
A Kossuth u. 7. sz. alatt áll a volt Jékey-kúria. A földszintes, klasszicista épületet a 19. század közepén építtette Jékey Imre. Az utcai homlokzatot erőteljessé teszi a széles, háromszögletű oromzatos középrész és az előcsarnokok nagyméretű osztott ablakai. A homlokzatot függőleges sávok tagolják, ezek a hosszanti elrendezést és az alacsony hajlású tetőt ellensúlyozzák. Az 1950-es évektől iskolaként működő épületet az udvari részen egy új épületszárnnyal bővítették. A helyi önkormányzat tulajdona és védett műemlék. Az iskolától balra látható régi épületmaradványok, melyhez egy bástya, egy torony és egy napóra is tartozik egy másik kúria maradványai.  A falu 1720 körül épült paticsfalú fatemploma és haranglába helyébe 1883-ban építettek téglafalú református templomot a Kossuth u. 4. sz. alatt.
A népi építészet maradványai a Kossuth utcán.

Műemlék:
Jékey-kúria

Természeti értékei:
A Holt Szamos, ahol horgászni és csónakázni lehet és az ártérben álló, közel 200 éves tölgyfák, melyek légvédelmi térképen tájékozódási pontként szerepelnek

Helyi védettségű emlék:
Az I. és II. világháború hősi halottainak emlékműve, valamint az emlékmű mellett álló Székelykapu, amelyet Géberjén község testvértelepülésével, Homoródalmással közösen emelt.

Rendezvények:
– Szüreti felvonulás minden év szeptemberének 2. szombatján.
– Évente megrendezett falunap.
– Különböző bálok.

Szálláslehetőség:
A Jékey-kúria mellett álló épület, amely 30 fő részére biztosít szállást.

Étkezési lehetőség:
az Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda konyhája, ahol hétfőtől péntekig  igényelhető reggeli, ebéd és uzsonna étkezés.

Közlekedés:
a 471-es számú főútvonalról Győrtelek és Ököritófülpös között letérve közelíthető meg Géberjén. Mátészalkától 15, Csengertől 22, Fehérgyarmattól 13 km-re fekszik. E három város irányából menetrendszerű autóbuszjáratokkal is rendkívül könnyen megközelíthető, a járatok sűrűsége miatt.

Gazdaság:
Géberjén ipari jellegű gazdasággal nem, csak mezőgazdasággal rendelkezik. A község lakosságának nagy része rendelkezik őstermelői igazolvánnyal. A mezőgazdaság állattenyésztési ággal már nem rendelkezik, a növénytermesztés azonban annál változatosabb. A különböző takarmánynövényektől és gabonaféléktől a gyümölcsökig (alma, szilva, meggy, körte stb.) nagyon sokszínű.
A gazdasághoz tartozik továbbá három vegyesbolt, két ajándéküzlet és három vendéglátóipari egység.