Akadálymentes nézet
| Fábiánháza | <<

 

Fábiánháza

Önkormányzat neve: Fábiánháza Község Önkormányzata
Önkormányzat címe: Fábiánháza, Kossuth u. 25/a.
Lakosság szám: 1917 fő
Belterület: 336 ha
Külterület: 2200 ha

Polgármester: Gyarmati Endre
Alpolgármester: Harcsa Zsolt
Jegyző: Tóth Miklós

Önkormányzati képviselők:
Almási István Zsolt
Demeter Tamás
Balogh László
Fitos Imre
Harcsa Zsolt
Tóth Elek

Kisebbségi Önkormányzatok

A CIGÁNY önkormányzat összetétele:
Balogh Ferenc - RPT, RPM, CSZOSZ
Finta László - RPT, RPM, CSZOSZ
Jónás György - RPT, RPM, CSZOSZ
Kalucza Sándor - RPT, RPM, CSZOSZ

A település története:
A község neve 1341-ben tűnt fel, megemlítve másik nevét, Boholt is (Boholt török eredetű személynév lehetett). A település neve a latin Fabianusból  való magyar Fábián személynév és a –háza birtokos személyragos szó összetételéből keletkezett.
Az Ecsed, Sárvármonostora, Szentmárton és Terem között fekvő falu – amelyben Szent Benedek apát és hitvalló tiszteletére emelt templom is található – a XIII. századnál korábban aligha keletkezhetett. Valószínüleg a Hontpázmányok egyik tagja telepítette. 1332-ben  az ugyancsak Hontpázmány nembeli Mojs fia Mihály zálogba adta, majd 1341-ben a szomszéd Báthori Bereck fiai megvették, s ecsedi uradalmukhoz kapcsolták. Egy évszázaddal később Szatmár vármegyéből Szabolcsba került át.
A Báthoriak melett a XV. században a Báth családnak is volt benne birtoka, ezt 1430-ban a rokonok örökölték. Egy része az Országh családnak jutott, de ők elzálogosították 1487-ben a Harasztiaknak. A Báthori család kihalása után egy ideig a királyé volt, később pedig a Bethleneké és Rákócziaké. A falu századokon át az ecsedi uralomhoz tartozott. A Rákóczi- féle szabadságharc nagy pusztulást hozott az itt élőkre, a falu lakosságából négy család maradt összesen,akik ezután Ecsedbe költöztek. Így a falu helyén „puszta” maradt. Ez a terület 1720 körül Vesselényi István tulajdonába került, ő adta át megművelésre idegenből idetelepített embereknek. 1746-48 között gróf Károlyi Ferenc vette meg, s egészen a XX. század elejéig a Károlyi család volt a fő birtokosa. A XIX. század elején a magyarok mellett jelentős rutén népelemet jeleznek a források.
Az Ecsedi- láp nyugati szélére települt falu sokat szenvedett az árvizektől. 1862-ben egy nagy tűzvészben a falu kétharmada leégett. Az első világháborúban 54 fábiánházi halt hősi halált. A második világháború csak érintette a községet, komolyabb harcok nem folytak. 42 hősi halott volt, akiknek 1993-ban emlékművet állítottak.
A község az 1860-as években közigazgatásilag a Nyíri, az 1870-es évektől a Mátészalkai járáshoz tartozott. Jelenleg Mátészalka városkörnyékének része. Az 1920-as évektől önálló nagyközség volt. 1971-től nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Nagyecsed volt. 1991 januárjában Fábiánháza különvált Nagyecsedtől, önálló önkormányzatot alakított.

Intézmények;
Általános Művelődési Központ,

Fábiánháza Kossuth u. 47. sz. Telefon: 44/545-100
Igazgató: Valcsák Attila

Napközi Otthonos Óvoda,
Fábiánháza Rákóczi u. 1.sz. Telefon: 44/345-177
Óvoda vezető: Majláth Istvánné

Gondozási Központ,
Fábiánháza Kossuth u. 87. sz.

Orvosi rendelő,
Fábiánháza Kossuth u. 57. sz. Telefon: 44/545-017

Építészeti kultuláris emlék:
Gazdag paraszti porta, Fábiánháza Petőfi u. 23. sz.

Műemlékek:
- II. világháborús hősi emlékmű a Község 43 háborúban elesett halottjának állítva 1993-ban.
- 2000. Augusztus 20.  felavatott Emlékpark és Szent István emlékoszlop

Helyi védettségű emlék:
Gazdag paraszti porta, Fábiánháza Petőfi u. 23.

Rendezvények:
- Falunap; július 14. Amatőr fogathajtóverseny
- Őszi szüreti lovasfelvonulás; Szeptember 29.
- Karácsonyi Hangverseny a Görögkatolikus Templomban

Szálláslehetőség

Étkezési lehetőség:

Közlekedés: Volán Rt. helyközi járatával.

Gazdaság:

Fábiánháza a Délkelet-Nyírségben, Nyíregyházától DK-i irányban, mintegy 72 km-re található település. A 471-es útról Mátészalkánál leágazó alsórendű úton közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás a Mátészalka- Ágerdőmajor útvonalon Nagyecseden van. Éghajlata a mérsékelten meleg és a mérsékelten hűvös öv határán terül el. Az évi napsütéses órák száma 1980-1990, a középhőmérséklet 9,5-9,7 ˙C, a csapadékösszeg 590-610 mm közötti. Uralkodó szélirány az É-i és ÉK-i, de gyakori a DK-i szél is. A településen keresztül folyik a Bódvaj- patak. Erdőtársulásaira elsősorban akác jellemző, emellett jelentős területeket borítanak a nemes nyárak, egyéb lágy lombúak, mint az éger, fűz és a nyír; kisebb területeken találkozhatunk tölggyel és fenyővel is. A nyílt társulások között homokpuszta-rétek, zsombékosok megfigyelhetőek, jellemző a tőzegeper, a sások előfordulása. Talaja réti és humuszos homok talajokból áll.

Növénytermesztés
Az alacsony aranykorona értékű földeken a hagyományos kukorica, rozs, árpa, triticale, gabonafélék mellet évek óta folyik az étkezési csíkos napraforgó termesztése. Kisebb területen termelnek csonthéjas gyümölcsöt, meggyet, szilvát és kevés almát is.

Állattartás
Magángazdák sertés hízlalással és juhtartással foglalkoznak. Jelentősen nő a lótartó gazdák száma is.