Akadálymentes nézet
| Szolgáltatás | vissza

A fejlettebb gazdaságok növekedési pályája azt mutatja, hogy a gazdasági gyarapodás és a modernizáció motorja egyre meghatározóbb mértékben a szolgáltató szektor. Ezért is elengedhetetlen a szolgáltató szektor (különösen a kereskedelem, üzleti szolgáltatások és az információs-kommunikációs szolgáltatások) gyors ütemű fejlesztése térségünkben is. Az Észak-Alföld gazdaságának strukturális sajátosságai miatt a szolgáltató szektor viszonylag gyengén fejlődött a kilencvenes években. Ugyanakkor az évtized második felétől kedvező folyamatok is beindultak, nőtt s szolgáltatók száma, s fokozottabbá vált a differenciálódás.

A szolgáltató szektor jellemzői térségünkben:

Bár az elmúlt években nőtt a szolgáltató szektor vállalkozásainak száma, arányaiban még mindig alacsony a számuk. Az 1000 lakosra jutó szolgáltató vállalkozások száma (27) mindössze fele az országos értéknek.
1999 óta a működő vállalkozások száma az ágazatban 7%-al nőtt a kistérségben, ami kis mértékben elmarad az országos 8%-os növekedéstől.
Igen erős a szolgáltató vállalkozások területi koncentrációja a kistérségben. A vállalkozások 76%-a a hét településen koncentrálódik. Közülük is kiemelkedik Mátészalka, ahol önmagában a szolgáltató vállalkozások 53%-a működik.
A társas vállalkozások 47,1%-a kereskedelmi vállalkozás, azonban többségük alacsony tőkeerejű kis bolt, amelynek árbevétele nem éri el a 20 millió forintot. Ezen vállalkozások 93%-a 10 főnél kevesebbet foglalkoztatott.
9 jelentősebb kereskedelmi vállalkozás működik a kistérségben, elsősorban a gépjármű, iparcikk és gyógyszer-kereskedelem terén. Ezek árbevétele jelentős, azonban a tevékenység jellegéből kifolyólag kevés létszámot foglalkoztatnak.
A szolgáltató társas vállalkozások nagy része alacsony versenyképességű, 76%-uk 0-20 millió Ft éves árbevétellel rendelkezik, a vállalkozások 86%-a 0-5 főt foglalkoztat, és 26%-a nem rendelkezik egyetlenalkalmazottal sem.
A vállalkozások 54%-a betéti társaság, 38%-a korlátozott felelősségű társaság formájában működik, egyetlen részvénytársaság működik. A kevés tőkével létrehozható vállalkozási formák magas részesedése a szektor tőkehiányára enged következtetni.
A szolgáltató szektor erősen Mátészalka központú, az összes társas szolgáltató vállalkozás 61%-a működik a városban.
A kistérség nem rendelkezik kiugróan jó turisztikai potenciállal. A vonzerők többségére (természeti értékek, folyók, holtágak, kulturális örökség, rendezvények) kisebb volumenű, a pihenés alternatív formáját jelentő idegenforgalmat lehet rátelepíteni.
A Mátészalkán található termálvízre (gyógyvízzé minősítés folyamatban), és a kórháza építve fokozatosan kialakítható egy gyógyturizmus a városban.
A látnivalók kiépítettsége sok esetben nem megfelelő, állapotuk leromlott, vagy más közösségi intézmény működik bennük (pl. iskola), ami megakadályozza idegenforgalmi hasznosításukat.
Számos kastély és kúria található a kistérségben, azonban egyedül a Vay Várkastély állapota jó.
A turisztikai látnivalók kiajánlása nem megfelelő, hiányoznak a komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai programcsomagok, és nem megfelelő a marketing tevékenység sem A kistérségnek nincs egységes idegenforgalmi honlapja és arculata sem.
Az idegenforgalmi szolgáltatások infrastruktúrája hiányos, hiányoznak a minőségi éttermek.
A szálláshelyek Mátészalkán koncentrálódnak. A panziók és a fizetővendéglátás szolgáltatói rendelkeznek a legtöbb szállásférőhellyel.
1999 és 2003 között 15%-al nőtt a térségbe érkező vendégek száma, a térségbe érkező külföldi vendégek száma pedig megkétszereződött.
A falusi szállásadás gyengén fejlett, az elmúlt öt évben alig bővült a vendégek száma.
Az egy vendégre jutó vendégéjszakák száma a magán szállásadásban meghaladja a kereskedelmi szálláshelyek értékét, másrészt pedig a kereskedelmi szálláshelyeken lassú csökkenést mutatott 1999 és 2003 között. A magán szállásadásban a fizetővendéglátás esetében kiugró növekedés figyelhető meg.
A kistérségben alacsony a kereskedelmi egységek 1000 lakosra jutó értéke, a települések többségén 10-12 üzlet jut ezer lakosra, ami az országos értéknek alig haladja meg a kétharmadát.
A legtöbb kiskereskedelmi üzlet Mátészalkán működik.
A kistérségben 200 nagykereskedelmi raktár van, ebből 23 foglalkozik zöldség-gyümölcs kereskedelemmel.