Akadálymentes nézet
| Mezőgazdaság | <<

A térség mezőgazdasága országosan is jellemző problémákkal küzd, jelentős kapacitások épültek le a kilencvenes években.
Alternatív mezőgazdasági tevékenységre, új típusú összefogásra elvétve akad példa a térségben. Biogazdálkodást vagy alternatív mezőgazdasági tevékenységet nem folytatnak a térség gazdái.
A mezőgazdasági területek döntő hányada szántó, s szántóként használt kert (75%), illetve erdő (12,3%). Magas a gyümölcsösök aránya (7,67%), ugyanakkor a térség erdősültsége alacsony, alig haladja meg az országos érték felét.
Bár a térségben helyenként találhatók nagykiterjedésű erdők, azonban a kistérségben az erdőterületek mindössze a termőterület 12,65-át tették ki 2003-ban, ami a megyei érték fele. További erdősítés indokolt.
A szántóföldi művelés adottságai gyengék, a szántóterületek aranykorona értéke alacsony (jellemzően 10-15 AK).
Jellemzően klasszikus mezőgazdasági kultúrák termelése. A korábban tájjellegű növények egy része (sütőtök, dinnye, ribizli, málna) szinte teljesen visszaszorult, minimális területen termesztik. A meghatározó gyümölcsök (meggy, alma) értékesítése az országos túltermelés miatt nehéz.
Az állattenyésztés szinte teljesen visszaszorult, a működő állattenyésztő telepek többnyire közvetlenül a vágóhidaknak termelnek, a kisgazdaságok többsége megszűnt. Nagyecseden még mindig jelentős a hagyományos lótenyésztés.
Jellemzően elaprózott birtokszerkezet. A korábban működő nagykiterjedésű TSZ-ek bezártak, minimális az együttműködés a termelők között. Jellemző a tőkeszegénység, nincs elegendő forrás a fejlesztésekre.
Több településen is működnek önszerveződő, egy-egy vállalkozás vagy integrátor köré szerveződő értékesítési csoportosulások, ezek azonban többnyire azt jelentik, hogy a kulcsszervezetek felvásárolják a helyben termel árut, és ők maguk továbbértékesítik. Helyben történő feldolgozás nem jellemző.
1999 óta a működő vállalkozások száma az ágazatban 23 százalékkal nőtt, így 2003-ban 400 vállalkozás működött a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás” gazdasági ágban. Ebből 79 vállalkozás működött társas vállalkozásként.
A kedvező növekedési folyamat ellenére a társas vállalkozások többsége alacsony árbevétellel rendelkezik, 74%-uk árbevétele nem haladta meg a 20 millió Ft-ot.
A vállalkozások munkahelyteremtő képessége is alacsony, mindössze 11%-uk (9 vállalkozás) rendelkezett 5-nél több alkalmazottal.
Összességében a mezőgazdasági vállalkozások munkahelyteremtő képessége alacsony, önmagukban nem képesek a térség gazdaságának növekedését erősíteni.
A kistérség mezőgazdaságában dominál a szociális gazdaság, a versenyképes, piaci méreteket elérő, árutermelő gazdaságok száma alacsony. Ezek hiányában a térség nem képes a meglévő mezőgazdasági potenciál megfelelő hasznosítására.

A viszonylag gyenge adottságok ellenére az ágazat fontos szerepet tölt be a helyi társadalmi-gazdasági környezetben: egyrészt továbbra is jelentős szerepet tölt be a foglalkoztatásban, másrészt pedig piacot jelent olcsó élelmiszert kínál a lakosságnak és az idelátogatóknak. Mindenképpen szükséges tehát a mezőgazdasági fejlesztések átgondolt, térségi adottságoknak és szükségleteknek megfelelő kialakítása.