Akadálymentes nézet
| Ipar | <<

A kistérségben az elmúlt fél évszázad során jelentős ipartelepítés zajlott le, ennek köszönhetően igen jelentős hagyománya van az ipari termelésnek. Mátészalkán az optikai ipar, bútoripar és élelmiszeripar terén működtek nagyvállalatok, melyek egy része napjainkban, a tulajdonosváltást követően is folytatja tevékenységét.

A térség iparának jellemzői:

A foglalkoztatottak aránya alapján az ipari tevékenység súlya (23,9%) magasabb az országos átlagnál (21,9%). A térség ipari vállalkozásinak bővülési üteme kétszerese az országosnak, 1999 óta 13,5%-al nőtt a működő ipari vállalkozások száma.
A kistérség jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik.
Az ipari vállalkozások erős területi koncentrációja figyelhető meg. A vállalkozások 40%-a Mátészalkán működik. Mátészalka, Nagyecsed, Hodász és Kántorjánosi településeken működik az összes térségi ipari vállalkozás kétharmada.
Öt jellemző ipari ágazat meghatározó a kistérségben: építőipar, gép- és műszergyártás, élelmiszeripar, könnyűipar és a fa-, papíripar, bútorgyártás.
Az építőipar területén 126 vállalkozás működött, ezek többnyire kisméretűek, 4 nagyobb vállalkozás található közöttük (ezek közül a legnagyobb pusztán telephellyel rendelkezik a kistérségben, közvetlen tevékenységét nem itt fejti ki). Az ágazat a jelenlegi magán és állami építkezések (utak, közművek) trendjére épít.
A kistérségben jelentős nagyságrendű élelmiszeripari feldolgozó vállalkozás működik még mindig, bár ez a korábbi termelési szintnek már csak töredéke. Konzervgyár, húsüzem, tejgyár, és több almalé feldolgozó mellett új-típusú termékeket is előállítanak (gyümölcs-aszalvány, éti csiga feldolgozás).
A jelenlegi kapacitások nem képesek maradéktalanul felszívni a térség terményeit, több esetben saját maguk állítják elő nyersanyagaikat.
Még működik a korábbi mátészalkai bútorgyár két utódvállalata, ezek szintén fontos szerepet töltenek be a kistérség gazdasági életében. Az ágazat további bővüléséhez kínál alapot a kistérségi erdőterületek várható bővülése.
Az optomechatronikai ágazatban működnek a korábbi Magyar Optikai Művek utódvállalatai. Ezen társaságok a kistérség legnagyobb foglalkoztatói, árbevételük és foglalkoztatotti létszámuk alapján meghatározó szerepet töltenek be a térségben.
Létrejött egy optomechatronikai klaszter a kistérségben.
Az optomechatronikai vállalkozások világpiacra termelnek, csúcstechnológiát alkalmaznak. Ebből kifolyólag nem képesek dinamizálni a kistérség gazdaságát, mivel nem találhatók olyan vállalkozások, amelyek egy részfolyamatokat átvehetnének, a termelési folyamatba beszállítóként bekapcsolódhatnának.
Több gépgyártással foglalkozó vállalat működik a térségben.
A kistérség ipari vállalkozásaira egy polarizált kettős helyzet jellemző. Egyszerre találhatók meg a csúcstechnológiát használó multinacionális vállalatok, valamint a helyi piacra termelő Bt-k.
A vállalkozások alapvetően kisméretűek, tőkeszegények, nem képesek jelentős számú munkahely teremtésére.

Összességében egy polarizált, szinte a helyi piacra termelő, többnyire alacsony versenyképességű mikro- és kivállalkozásokból, és a világpiacra termelő multikból álló kistérségi ipar komoly alapot jelenthet a kistérség fejlődésében. Ehhez először is szükséges a nagyvállalatok beszállítói hálózatának kialakítása, vagy legalábbis ennek segítése, továbbá a kistelepüléseken működő helyi vállalkozásokat pedig segíteni kell, hogy növekedjenek, versenyképességük és piaci pozícióik javuljanak, ezáltal bővítve a foglalkoztatottak számát a térségben.